Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Referencia alakulás előtti időszakra

Kérdés: Műszaki szakmai alkalmasság terén – referencia kérdéskörén belül – merült fel a következő problémánk. Ajánlattevő 2008-ban alakult. a felhívásban követelmény 2007-2008-2009. években évente meghatározott négyzetméter nagyságú épület építése mint építési referencia. Jól gondoljuk-e, hogy ha a cég 2007-ben még nem létezett, akkor nem tud igazolni referenciát önállóan? Illetve csak akkor tud, ha az együttes megfelelés keretében a 10 százalék feletti alvállalkozót vagy a közös ajánlattevőt bevonja ezen alkalmasság igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...önállóan így nem tud a 2008-ban alakult szervezetreferenciát csatolni, bár az előírás igen szigorú és nem szokványos. Együttesmegfelelés keretében a referencia benyújtása, illetve a kiírásnak történőmegfelelés csak 10 százalék feletti alvállalkozó vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Alvállalkozás, erőforrás árajánlat "beajánlása" esetén

Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban valamely ajánlattevő, nagykereskedő beajánlja cégünk termékeit a tőlünk kapott árajánlat alapján, akkor mi ebben az esetben alvállalkozónak vagy erőforrásnak minősülünk?
Részlet a válaszából: […] ...nevesített, azaz 10 százalékot meghaladó mértékben igénybevenni kívánt alvállalkozói lét vagy az erőforrás-szervezeti szerep aközbeszerzésben nem automatikus. Mindkettőhöz kell a cég hozzájárulása is,cégkivonat, nyilatkozat stb., azaz olyan nem történhet, hogy egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

"Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
Részlet a válaszából: […] ...aszerződés teljesítéséhez szükséges, az előző bekezdésben meghatározottalkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet(szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Az ajánlattevő ebben az esetben isköteles igazolni, hogy a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell jelölni– a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben azajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy)meghatározása nélkül, illetőleg– az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez aközbeszerzés értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.