9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése
Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
2. cikk / 9 Bonyolító cég költségének forrásai
Kérdés: Az ajánlatkérő nem tudja megfizetni a közbeszerzési eljárásait lebonyolító céget. Olyan alternatív megoldásban gondolkodik, hogy például a pályázaton ajánlattevőként indulóktól vagy legalább a nyertestől a bonyolító valamiféle díjazást kapjon, mármint a dokumentáció ellenértékén kívül. A központosított közbeszerzés adta az ötletet, ahol az ajánlattevő fizeti a közbeszerzési díjat. Akár úgy is lehetne, hogy a nyertes egy fix összeget köteles megfizetni a pályázatot lebonyolító cégnek, de arról is szó lehet, hogy egy százalékos arány kerülne meghatározásra, amely szerint a végső ár 0,5 százalékát fizetné meg a nyertes a lebonyolítónak. Van-e erre törvényes lehetőség?
3. cikk / 9 Közbeszerzési eljárásba bevont erőforrással kapcsolatos igazolási kötelezettség gyakorlati szempontjai
Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében lehetőség van külső erőforrások bevonására. A bevonandó erőforrástól azonban csak kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot kér. Ez azt jelenti, hogy nem kell igazolni az erőforrás gazdasági, illetve műszaki megfelelőségét?
4. cikk / 9 Alvállalkozó és támogató szervezet megkülönböztetése "szakember-szolgáltatás" esetén
Kérdés: Mi a lényegi különbség a 10 százalék fölötti alvállalkozó és a támogató szervezet között például akkor, ha a szakembereket "szolgáltatja" a támogató szervezet?
5. cikk / 9 Alkalmassági kérdések a gyakorlatban "más szervezet" bevonása esetén
Kérdés: Alkalmasság tekintetében a "más szervezet"-től nyilatkozaton túl igazolások becsatolására kötelezhető-e az ajánlattevő?
6. cikk / 9 Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
7. cikk / 9 "Más szervezet"-re előírható feltételek
Kérdés: A Kbt.-módosítás szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Erre az ún. más szervezetre lehet-e előírnia az ajánlatkérőnek feltételeket, például az alkalmassági követelmények vonatkozásában?
8. cikk / 9 Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
9. cikk / 9 Részben önálló költségvetési szerv beszerzései
Kérdés: Az ún. részben önálló költségvetési szervnek is a Kbt. szerint kell lebonyolítania beszerzéseit, avagy nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá?
