Kizáró ok a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...között, továbbá hogycsak az ajánlattevőkre vonatkozó, speciális kizáró okról van szó, azazalvállalkozókra, alkalmasságot igazoló szervezetekre nem vonatkozik az előírás.Egyértelmű továbbá, hogy az eljárás során kell kizárni azt az ajánlattevőt,akiről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...egy vagy több – a 69. § (2) bekezdéseszerinti – alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelés igazolásaérdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat, úgy is, haaz alkalmassági minimumkövetelményeknek való saját részbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdésszerinti körülmények fennállása esetén – a törvény szabályait megszegőszervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel,illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás lefolytatása. A (3) bekezdés kimondja, hogy a KözbeszerzésiDöntőbizottság hatáskörébe tartozik a törvényt önként alkalmazó szervezet(személy) előző bekezdések szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvitaelbírálása is. A Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés, vagy annak egy része nem lenneteljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél másmegjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelela közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.