Jogszabály-alkalmazás ajánlati kötöttséggel kapcsolatban

Kérdés: Tárgyalásos eljárás esetén, illetve egyszerű eljárásban tárgyalás alkalmazásakor az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejeződésével jön létre. Mindkét esetben alkalmazandó a Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése? Vagyis az ajánlattevő hiánypótlás során – ajánlati kötöttség hiányában – sem módosíthatja az ajánlatának ott meghatározott részeit? Amennyiben ez igaz, akkor az ajánlati kötöttség a hiánypótlás során fennáll. Amennyiben a 83. § (6) bekezdése a fenti esetekben nem alkalmazandó, kérem jelöljék meg a pontos jogszabályhelyet!
Részlet a válaszából: […] ...kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatottevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezetmegjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát.A kérdés arra vonatkozik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Ajánlatok pontosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
Részlet a válaszából: […] ...A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő,illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és ará vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát – Kbt. 83. §-ának (6)bekezdése. A 85....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...nemtartozik kivételi körbe, tehát például nem kutatási-fejlesztési szolgáltatás,amelynek eredményét nemcsak az ajánlatkérő, hanem más szervezet is hasznosítja.Mivel a 8 millió forintos értékhatárt elértük, így akár több szolgáltatásbeszerzése esetében is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...a közös ajánlatot tevők bármelyike, valamint– az, aki felett az ajánlattevő, vagy aki az ajánlattevő,vagy az ajánlattevő és egy másik szervezet felett közvetlenül vagy közvetettenmeghatározó befolyást képes gyakorolni. (Felhívjuk a figyelmet, hogy azajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
Részlet a válaszából: […] ...határidő lejártáig rendelkezésre álljon. Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve hogy ésszerű időben kérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.