Szerződéskötési feltétel alkalmazása

Kérdés: Az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként elő volt írva a nyertes ajánlattevő számára ISO 14001 tanúsítvánnyal (vagy azokkal egyenértékű intézkedések leírásával) való rendelkezés. A szerződéskötés előkészítése során az ajánlattevő alvállalkozója azt ígéri előszerződés alapján, hogy biztosítja a nyertes ajánlattevő részére a felhívásban előírt irányítási rendszerek működtetését az ajánlatkérővel kötött vállalkozási szerződés időtartama alatt, és a létező rendszerre tanúsítványt is benyújt. Megköthető-e a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötési feltételekre). Szerződéskötési feltételként nincs jelentősége annak, hogy volt-e megjelölve kapacitást biztosító szervezet vagy alvállalkozó, hiszen már nem eljárási szakaszban vagyunk, továbbá alvállalkozó szerződéskötéskor is bejelenthető....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Hosszú távú modellek uniós alapokból finanszírozott támogatások esetén

Kérdés: Uniós finanszírozás esetében van-e lehetőség olyan hosszú távú megoldásokra, mint a DBR vagy az előminősítési rendszer?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérők, hiszen a be nem jutott jelentkező bármikor visszatérhet, hogy újra próbálkozzon például egy kapacitást biztosító szervezet segítségével.(Kéziratzárás: 2022. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

A Kbt. 69. §-ának alkalmazása DBR-ben

Kérdés: DBR esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 69. § (4) bekezdését a rendszer felállításakor (nincs rangsorolás, nincs keretszám, nincs értékelés, nincs még ajánlat), illetve a rendszer felállítását követően a később csatlakozó jelentkezők esetén?
Részlet a válaszából: […] ...jelzése alapján a kizáró okok vagy alkalmassági követelmények tekintetében változás állt be az ajánlattevő, annak kapacitást nyújtó szervezete vagy alvállalkozója esetében – a) és b) pontok.Előbbiek azt jelentik, hogy a rendszer felállításakor is a 69....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

A Közbeszerzési Hatóság kapacitást biztosítóval kapcsolatos ellenőrzési jogköre

Kérdés: A kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóság vizsgálja, hogy a kapacitást biztosító valóban rendelkezik-e azzal a tudással, ami miatt bevonjuk referencia igazolására. Van-e erre joga a kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóságnak?
Részlet a válaszából: […] ...különösen a 153. § (1) bekezdés c) pontjában és a 175. §-ban meghatározott intézkedéseket – j) pont.A kapacitást biztosító szervezetek ellenőrzése a szerződés teljesítése során beleérthető a fenti hatáskör-meghatározásba, hiszen az alkalmasságba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...kell-e csak egybeszámítani egyébként összetartozó elemeket, vagy sem. Az európai gyakorlattól eltérő lazább értelmezés a támogató szervezet gyakorlatától függ.(Kéziratzárás: 2020. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...elvonása, az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról, hogy az mely szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.A (4) bekezdés értelmében a (2) bekezdés b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Hirdetmény feladása hiánypótlási felhívás ellenére eredeti tartalommal

Kérdés: A hirdetmény-ellenőrzés véleménye ellenére a tanácsadó eredeti tartalommal kívánja feladni a hirdetményt. Milyen következménye lehet ennek?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési dokumentum ismét nem felel meg a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak, a hirdetmény ellenőrzésért felelős szervezeti egység a hirdetményt a 11. § (3) bekezdésének megfelelően teszi közzé.A (7) bekezdés alapján a (6) bekezdés b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Eljárás szakértő jogviszonyának változása esetén

Kérdés: Amennyiben kapacitást nyújtó szervezetet veszünk igénybe egy ajánlattétel során szakértői alkalmasság igazolására, az adott szakértőnek munkaviszonyban kell-e állnia a kapacitást nyújtó szervezettel, vagy lehet közöttük megbízási jogviszony? Mi a teendő abban az esetben, ha már egy elnyert ajánlatról van szó, amiben ez a szakértő az ajánlatadáskor a kapacitást nyújtó szervezet munkavállalója volt, viszont a teljesítés során ez a munkavállaló egyéni vállalkozói formában folytatja a működését? Továbbra is a kapacitást nyújtó szervezettel (aki megbízási szerződéssel foglalkoztatja tovább a szakértőt) kell szerződésben állnia a megrendelőnek, vagy az egyéni vállalkozóval – akit be kell jelenteni, és a kizáró okok hatálya alá tartozásáról nyilatkozni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerint a szervezet vagy személy kapacitásának igénybevétele során közvetlenül kell, hogy az adott szervezet vagy személy kapacitására támaszkodjon. Válasszuk szét a kérdést, és egyelőre az ajánlattal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Ajánlatkérőnek minősülő szervezet regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Hogyan lehet most ajánlatkérő szervezetként bejelentkezni a törvény hatálya alá? Mivel az EKR-es belépés feltétele eleve az, hogy a törvény hatálya alá tartozzon a szervezet, hogyan lehet feloldani azt az ellentmondást, hogy valaki az EKR-en keresztül jelentkezzen be?
Részlet a válaszából: […] ...szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 35. §-ának (6) bekezdése alapján minden, a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet – a Kbt. 5. § (2)-(4) bekezdése szerinti ajánlatkérő kivételével – köteles legkésőbb 2018. március 1-jéig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

424/2017. kormányrendelet 10. § (5) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdését nem tudom értelmezni. Az ebben foglaltak mit jelentenek majd a gyakorlatban? Hiszen maga a kormányrendelet is a megküldés szót használja.
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő azért tölthet fel az EKR-be, mert az adattartalomhoz csak az férhet hozzá, akinek ehhez gazdasági szereplőként, ellenőrző szervezetként jogosultsága van. Nem feltétlenül szükségszerű a fenti esetekben a "megküldés" alkalmazása, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
1
2
3
6