Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésünkre álló szabályozást alkalmazza mintaként.A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet kifejezetten definiálja a keretszerződés fogalmát. 3. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszonyban álló több szervezet nyújt azonos vagy hasonló szolgáltatást, szállít azonos vagy hasonló árut, illetve teljesít azonos vagy hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettség

Kérdés: Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is – például önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] ...nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be aközbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (azaz az érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személyvagy szervezet, aki, illetőleg amely– az érdekelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...központosítottközbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- éshatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet lehetővé teszi mindkeretszerződés, mind keretmegállapodás kötését a Központi SzolgáltatásiFőigazgatóság számára az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...ki kell zárnia az eljárásból azajánlattevőt, ha a Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése vagy a 67. §-ának (4)bekezdése szerinti szervezet – a kizáró okok (Kbt. 60. §-a) hatálya alá esik;– részéről a kizáró ok az eljárás során következett be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg– a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerintiországban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetőleg előírt szervezeti,kamarai tagsággal nem rendelkezik.A fentieken túl, abban az esetben, ha az ajánlatkérő helyiönkormányzat, helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.