24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Szakember lecserélése
Kérdés: Egyik eljárásunkban egy ajánlattevő saját munkavállalóját nevezte meg a szakember szakmai többlettapasztalatával összefüggő értékelési szempontra. A szakember szakmai gyakorlatát illetően felvilágosítást kértünk az ajánlattevőtől, mire önkéntes hiánypótlás keretében az ajánlattevő lecserélte a szakembert. Az ajánlattevő lecserélheti jogszerűen a saját munkavállaló szakemberét egy másik munkavállalóra?
2. cikk / 24 Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban
Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
3. cikk / 24 Nyilatkozatminta kiadása a 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során
Kérdés: Kötelező-e az ajánlatkérőnek nyilatkozatmintát kiadni az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során?
4. cikk / 24 Bírálat rendje nemzeti rezsimben
Kérdés: A Kbt. 114/A. §-a esetében kell-e köztes bírálóbizottsági ülést tartani és köztes döntést hozni a bírálat során?
5. cikk / 24 Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére
Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
6. cikk / 24 Ajánlat részeként benyújtott igazolások bevonása a bírálat folyamatába
Kérdés: Kérdésünket a Kbt. 69. § (4) bekezdésének értelmezése, az ajánlatkérő felhívása nélkül az ajánlattevő által az ajánlatba benyújtott igazolásai kapcsán tesszük fel.
A legalacsonyabb árú ajánlatot benyújtó ajánlattevő már az ajánlatban benyújtja az ajánlatkérő Kbt. 64. § (4) bekezdése szerinti felhívására benyújtandó alkalmassági igazolásokat, amelyek hiányosak. A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése többek között arról rendelkezik, hogy a gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be – és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Az eljárásban beérkezett további ajánlatok ezenkívül fedezetfelettiek, ezért az ajánlatkérő szeretné a bírálatot a lehető leghamarabb lezárni, tekintettel arra, hogy a fedezet megemelésére nincsen lehetősége, így ezen ajánlattevőket az ajánlatkérő nem fogja felhívni a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint az alkalmassági előírások igazolására.
A jogszabály 1. számú értelmezése: az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyja az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, azokat csak az első, általános hiánypótlás megfelelő teljesítése után vonja be a bírálatba, azaz azt követően, hogy a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő megállapította az ajánlattevő vonatkozásában, hogy az ajánlata megfelelő. Az ajánlatkérő ennek megállapítása után kibocsátja a hiánypótlást az alkalmassági igazolások kapcsán.
A jogszabály 2. számú értelmezése: az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján nem hagyja figyelmen kívül az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, azokat bevonja a bírálatba az általános hiánypótlás során, még mielőtt a Kbt. 69. §-nak (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő megállapította volna az ajánlattevő vonatkozásában, hogy az ajánlata megfelelő. Ezen hiánypótlás, azaz az alkalmassági igazolások kapcsán is elrendelt hiánypótlás leteltét követően az ajánlatkérő pedig megállapíthatja, hogy az ajánlattevő:
- érvényes ajánlatot tett, alkalmasságát igazolta, vagy
- érvénytelen ajánlatot tett, alkalmasságát nem igazolta.
Az ajánlatkérő értelmezése szerint utóbbira (a 2. számú értelmezésben foglaltakra) is lehetősége van az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint, hiszen ha az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat csak az ajánlat Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint megfelelőség megállapítása után lehetne bevonni a bírálatba, akkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése a "figyelmen kívül hagyhatja" helyett a "figyelmen kívül kell hagynia" rendelkezést tartalmazná. Ez esetben a benyújtott igazolások vizsgálatát egyértelműen csak az eljárást lezáró döntést megelőzően vonhatná be a bírálatba az ajánlatkérő, adott esetben hiánypótlási felhívás kibocsátásával. Az ajánlatkérő véleménye szerint a jogalkotó a "figyelmen kívül hagyhatja" előírással lehetőséget kívánt teremteni az ajánlatkérők számára azokban az esetekben, amikor a benyújtott ajánlatok ismeretében lehetőség van arra, hogy a bírálati/értékelési szakaszt az ajánlatkérők a lehető leghamarabb lezárják. Például esetünkben, ahol egyértelműen egy ajánlattevőt lehetne felhívni a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint az igazolások benyújtására, és olyan esetekben is, ahol egy ajánlat érkezik be, amely szintén tartalmazza az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, de azok hiányosak.
Kérdésünk, hogy az ajánlatkérő fentiekre tekintettel helyesen értelmezi-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat, azaz ilyen esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti ajánlat megfelelősége előtt figyelembe veszi a benyújtott igazolásokat, bevonja azokat a bírálatba, azokat adott esetben hiánypótoltatja, melyet követően a lehető leghamarabb megállapíthatja az ajánlat érvényességét vagy érvénytelenségét, és az eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét?
A legalacsonyabb árú ajánlatot benyújtó ajánlattevő már az ajánlatban benyújtja az ajánlatkérő Kbt. 64. § (4) bekezdése szerinti felhívására benyújtandó alkalmassági igazolásokat, amelyek hiányosak. A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése többek között arról rendelkezik, hogy a gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be – és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Az eljárásban beérkezett további ajánlatok ezenkívül fedezetfelettiek, ezért az ajánlatkérő szeretné a bírálatot a lehető leghamarabb lezárni, tekintettel arra, hogy a fedezet megemelésére nincsen lehetősége, így ezen ajánlattevőket az ajánlatkérő nem fogja felhívni a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint az alkalmassági előírások igazolására.
A jogszabály 1. számú értelmezése: az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyja az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, azokat csak az első, általános hiánypótlás megfelelő teljesítése után vonja be a bírálatba, azaz azt követően, hogy a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő megállapította az ajánlattevő vonatkozásában, hogy az ajánlata megfelelő. Az ajánlatkérő ennek megállapítása után kibocsátja a hiánypótlást az alkalmassági igazolások kapcsán.
A jogszabály 2. számú értelmezése: az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján nem hagyja figyelmen kívül az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, azokat bevonja a bírálatba az általános hiánypótlás során, még mielőtt a Kbt. 69. §-nak (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő megállapította volna az ajánlattevő vonatkozásában, hogy az ajánlata megfelelő. Ezen hiánypótlás, azaz az alkalmassági igazolások kapcsán is elrendelt hiánypótlás leteltét követően az ajánlatkérő pedig megállapíthatja, hogy az ajánlattevő:
- érvényes ajánlatot tett, alkalmasságát igazolta, vagy
- érvénytelen ajánlatot tett, alkalmasságát nem igazolta.
Az ajánlatkérő értelmezése szerint utóbbira (a 2. számú értelmezésben foglaltakra) is lehetősége van az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint, hiszen ha az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat csak az ajánlat Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint megfelelőség megállapítása után lehetne bevonni a bírálatba, akkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése a "figyelmen kívül hagyhatja" helyett a "figyelmen kívül kell hagynia" rendelkezést tartalmazná. Ez esetben a benyújtott igazolások vizsgálatát egyértelműen csak az eljárást lezáró döntést megelőzően vonhatná be a bírálatba az ajánlatkérő, adott esetben hiánypótlási felhívás kibocsátásával. Az ajánlatkérő véleménye szerint a jogalkotó a "figyelmen kívül hagyhatja" előírással lehetőséget kívánt teremteni az ajánlatkérők számára azokban az esetekben, amikor a benyújtott ajánlatok ismeretében lehetőség van arra, hogy a bírálati/értékelési szakaszt az ajánlatkérők a lehető leghamarabb lezárják. Például esetünkben, ahol egyértelműen egy ajánlattevőt lehetne felhívni a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint az igazolások benyújtására, és olyan esetekben is, ahol egy ajánlat érkezik be, amely szintén tartalmazza az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, de azok hiányosak.
Kérdésünk, hogy az ajánlatkérő fentiekre tekintettel helyesen értelmezi-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat, azaz ilyen esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti ajánlat megfelelősége előtt figyelembe veszi a benyújtott igazolásokat, bevonja azokat a bírálatba, azokat adott esetben hiánypótoltatja, melyet követően a lehető leghamarabb megállapíthatja az ajánlat érvényességét vagy érvénytelenségét, és az eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét?
7. cikk / 24 Kartell mint kizáró ok megállapításának feltételei
Kérdés: Az egyik gazdasági szereplő kartellezett, de nem itthon és nem is közbeszerzésben. Ki kell-e őt zárnia az eljárásból az ajánlatkérőnek? (A gazdasági szereplő konzorciumban indul, kapacitást biztosító szervezetként egy közösségi eljárásban.)
8. cikk / 24 Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele
Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
9. cikk / 24 Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása
Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
10. cikk / 24 ESPD (EEKD) szerinti részletes információk kezelése
Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlatom, ha az ajánlatkérő részletes információk megadását írja elő, amit ajánlattevőként kitöltök? És mi a helyzet akkor, ha emellett a tételes igazolásokat is csatolom?
