7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Új feltétel a DBR ajánlattételi szakaszában
Kérdés: A DBR ajánlattételi szakaszában keretmegállapodás megkötésére vonatkozóan kérte fel az ajánlatkérő a DBR-ben részt vevőket ajánlattételre. Alkalmassági követelményként referencia benyújtását kérte, viszont ajánlattételi felhívásában előírta: a "nyertes ajánlattevő további feladata az X termék/berendezések karbantartási, időszakos felülvizsgálati és javítási szolgáltatás ellátása"..., továbbá a műszaki leírásban kitért arra, hogy az ajánlattevőnek az ajánlattal érintett orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálatára feljogosított szervezetnek kell lennie. Az ajánlattevő ezen nyilvántartásban jelenleg nem szerepel, mivel azt a szerződéskötésre kívánta igazolni. Mit tehet az ajánlattevő a hiánypótlás szakaszában? Bevonhat alvállalkozót, aki rendelkezik ezen nyilvántartásban szerepléssel? Az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 71. § (6) bekezdését.
2. cikk / 7 Keretmegállapodás lehetősége központi beszerző szervezet általi dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén
Kérdés: Hogyan értendő a 168/2004. számú Korm. rendeletben az, hogy DBR-ben keretmegállapodást indít az ajánlatkérő? Valóban van erre lehetőség? Mi ennek az indoka?
3. cikk / 7 Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban
Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
4. cikk / 7 DBR működése
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
5. cikk / 7 Megrendelő tájékoztatási kötelezettsége jogszabályról
Kérdés: Cégünk acéltermékeket adott el egy cégnek, mely ügylet egyszeri adásvétellel jött létre, külön szerződést, megállapodást nem kötöttünk. Ez az ügylet 4-5 szállításból áll (4-5 részletben viszik el a megrendelt árut), tavaly novemberben kezdődött, és e hónapban ér véget. Kaptunk egy levelet a vevőnktől, amelyben a 2008. évi LXXXII. törvény 18. § (5), 32. § (5) és a 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ára hivatkozva felhívják figyelmünket, hogy a 200 000 forint feletti kifizetéseket akkor teljesítik, ha az alvállalkozó, azaz mi nullás adóigazolást küldünk neki. A nullás igazolással nincs gond, cégünk kap ilyet. A gond, hogy múlt hét péntekig, azaz a levél kézhez kapásáig nem tudtunk róla, hogy vevőnk közbeszerzésben vesz részt, velünk ezt semmilyen formában nem közölte. Most pedig kész tények elé állít minket, mi pedig ezt sérelmezzük, hogy nem közölte a tényeket időben, hanem rögtön nemfizetéssel fenyeget. Egyáltalán megállja-e a helyét érvelésük, nem csak a 10 százalék feletti alvállalkozót kell nevesíteni, és ha igen, közölni azzal?
6. cikk / 7 Nemzeti elbánásban részesülő termékek
Kérdés: A dokumentációban szerepel egy olyan nyilatkozat, amiben fel kell sorolni az ajánlott termékeket annak megjelölésével, hogy az adott termék nemzeti elbánásban részesül-e vagy sem. Honnan lehet tudni, hogy egy termék nemzeti elbánásban részesül? Mi szabályozza ezt a kérdést? Továbbá kérdésünk, hogy ha egy adott, az ajánlattevő által ajánlott termék nem részesül nemzeti elbánásban, ez közbeszerzési szempontból milyen következményekkel jár?
7. cikk / 7 Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén
Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
