Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő jogszabályhely szerint közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Kartell mint kizáró ok megállapításának feltételei

Kérdés: Az egyik gazdasági szereplő kartellezett, de nem itthon és nem is közbeszerzésben. Ki kell-e őt zárnia az eljárásból az ajánlatkérőnek? (A gazdasági szereplő konzorciumban indul, kapacitást biztosító szervezetként egy közösségi eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...véglegessé vált, onnan számít a három év. Ezalatt az érintett gazdasági szereplő nem lehet sem ajánlattevő, sem kapacitást biztosító szervezet, sem alvállalkozó.A kérdésben jelzett módon kapacitást biztosító szervezetként kell az ajánlatkérőnek kizárnia az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a 118. § (4) bekezdése szerinti esetek kivételével] a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...A gyakorlati problémákat egyrészről a törvény eredeti rendelkezésének azon fordulata okozta, miszerint az alkalmasságot igazoló szervezetnek az ajánlattevő "fizetésképtelensége" esetére kell kezességet vállalnia. A fizetésképtelenség azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...egy vagy több – a 69. § (2) bekezdéseszerinti – alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelés igazolásaérdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat, úgy is, haaz alkalmassági minimumkövetelményeknek való saját részbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés a) és i) pontja alapján amódosítást követően az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagyerőforrást nyújtó szervezet, aki– végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljáráselrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás lefolytatása. A (3) bekezdés kimondja, hogy a KözbeszerzésiDöntőbizottság hatáskörébe tartozik a törvényt önként alkalmazó szervezet(személy) előző bekezdések szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvitaelbírálása is. A Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...súlyos érdeksérelemmel -esetleg jogvesztéssel – járhat az adott jogszabály – esetünkben a Kbt. -hatálya alá tartozó személyekre, szervezetekre.A könnyebb áttekinthetőség céljából – a módosultjogszabályhelyek megjelölésével – a következőkben részletezzük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kizáró okok meghatározhatósága

Kérdés: Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg– a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerintiországban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetőleg előírt szervezeti,kamarai tagsággal nem rendelkezik.A (2) bekezdés értelmében, ha az ajánlatkérő helyiönkormányzat, kisebbségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg– a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerintiországban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetőleg előírt szervezeti,kamarai tagsággal nem rendelkezik.A fentieken túl, abban az esetben, ha az ajánlatkérő helyiönkormányzat, helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
2