Kapacitást biztosító által bevont szakemberek mint alvállalkozók

Kérdés: Az ajánlatkérő azt kéri tőlünk, hogy alvállalkozóként vonjuk be azokat a szakembereket, akik a kapacitást biztosító által kerülnek bevonásra. A szakemberek a kapacitást biztosító szervezet munkatársai. Meg kell ezt tennünk?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházás esetén az építőanyag-eladót – a)-c) alpontok.A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerint az ajánlattevő a szervezet erőforrásaira támaszkodik. Az erőforrások rendelkezésre állásáról a kapacitást biztosító szervezet nyilatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

10 százalék alatti alvállalkozó megjelölése

Kérdés: A teljesítéshez alvállalkozót kívánunk igénybe venni, de a közreműködés mértéke 10 százalék alatti lesz. Meg kell neveznünk ezt az alvállalkozót? A kiírásban ezt kérte az ajánlatkérő.
Részlet a válaszából: […] ...módjáról a következők szerint.Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Közzétételi kötelezettség alvállalkozó igénybevételénél

Kérdés: Az ajánlatkérő honlapján köteles közzétenni többek között az alvállalkozókat. Mi a megoldás a 10 százalék alatti alvállalkozók esetében, kötelező-e itt is a közzététel?
Részlet a válaszából: […] ...– meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amellyelösszefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, eszervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg az ajánlattevő által aszerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...súlyos érdeksérelemmel -esetleg jogvesztéssel – járhat az adott jogszabály – esetünkben a Kbt. -hatálya alá tartozó személyekre, szervezetekre.A könnyebb áttekinthetőség céljából – a módosultjogszabályhelyek megjelölésével – a következőkben részletezzük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés, vagy annak egy része nem lenneteljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél másmegjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelela közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.