Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő köteles tájékoztatni az ajánlattevőket a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról, hogy a fedezet mely szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra [Kbt. 75. § (3) bekezdés]. Ez a rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...elvonása, az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról, hogy az mely szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.A (4) bekezdés értelmében a (2) bekezdés b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...elvonása, az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról, hogy az mely szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.Végül a (4) bekezdés rendelkezése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Fedezet ismertetésének joghatásai

Kérdés: Ha előre ismertetem a fedezetet, akkor megmarad-e a lehetőségem arra, hogy utólag megemelhetem azt, vagy később már nem lehet ezzel a lehetőséggel élni? Mi indokolja azt, hogy az új hirdetménymintába is bekerült egy olyan sor, hogy ha kevesebb a fedezet, mint a becsült érték, akkor azt indokolni kell – ami adott esetben nem csak az egybeszámítás miatt adódhat?
Részlet a válaszából: […] ...annak az adott beszerzési tárgynak a fedezetétől és önállóan értelmezett becsült értékétől. Egyéb okot vélhetően az ellenőrző szervezet sem fog elfogadni, hiszen az ajánlatkérő nem szélesítheti döntési lehetőségeit úgy, hogy kivárja az eljárás eredményét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...elvonása, az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról, hogy az mely szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.Végül a 75. § (4) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Elektronikus közbeszerzés

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban a közbeszerzésekről szólótörvény szerinti ajánlatkérő – ideértve a költségvetési szervnek nem minősülőszervezeteket is – hivatali kapuval, az ajánlattevő, illetve részvételrejelentkező képviselője ügyfélkapuval rendelkezik;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...is.A megváltozott 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerint azeljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezetaz, aki az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-a (5)bekezdésének a) pontjában meghatározott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] ...mértékben igénybe venni kívántalvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhezerőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell [249. § (3) bekezdés].A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészetiszempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározottszervezet, személy képes teljesíteni;– az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előrenem látható okból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.