Közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértés mint kizáró ok értelmezése

Kérdés: Az új törvény illegális tartózkodókra vonatkozó kizáró okát hogyan tudom ellenőrizni, hiszen már most hatályban van?
Részlet a válaszából: […] ...részeújdonság, 2011. augusztus 1-jétől hatályos, az alábbiak szerint szól.Nem vehet részt közbeszerzési eljárásban az a személy,szervezet, aki (amely) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény – 15. §-a (5) bekezdés a) pontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...helyébe a következő rendelkezés lép:"Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosijogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében eszemély vagy hozzátartozója nem járhat el a felhívás és a dokumentációelkészítése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Ajánlatkérő által elérhető ingyenes adatbázisok

Kérdés: A Kbt. 63/A. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. Mely tények és adatokat igazolását nem kérheti az ajánlatkérő? Kérjük felsorolni!
Részlet a válaszából: […] ...változására. A Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pontja szerint az eljárásbannem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki azállamháztartásról szóló törvény (Áht.) 15. §-a (5) bekezdésének a) pontjábanmeghatározott, két évnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Gyorsított meghívásos eljárás indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyorsított meghívásos eljárás kiírása, egyáltalán: mit takar ez az eljárásfajta? És: kötelező-e indokolni, ha az ajánlatkérő ilyen eljárást kíván alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...határidő lejártáig rendelkezésre álljon.Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általameghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanaponbelül köteles ennek eleget tenni, feltéve hogy ésszerű időben kérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Részteljesítésről szóló tájékoztató közzétételének elmulasztása

Kérdés: A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...szóló tájékoztatófeladásának elmulasztása miatt. A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását akövetkező szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátásasorán a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...változásra utalt. Az ismert szabályozásértelmében közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó aza személy (szervezet), aki (amely) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonylétesítésével, a foglalkoztatásra irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.