Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] ...Jogszabályi felhatalmazás alapján egyes ajánlatkérők az EKR-n kívüli informatikai rendszereket alkalmazhatnak, pl. a központi beszerző szervezetek, amelyek működési szabályait a Kbt., az EKR rendelet, illetve az adott jogszabály keretei között a központi beszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Eltiltott és kizárt gazdasági szereplők listája

Kérdés: Mi a különbség a Közbeszerzési Hatóság honlapján a közbeszerzéstől eltiltott és a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplők listája között?
Részlet a válaszából: […] ...jogsértés megtörténtét állapítja meg, eltilthatja az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt a közbeszerzési eljárásban való részvételtől.A Kbt. 165. §-ának (8) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alkalmazása nem követelmény. Emellett olyan beszerzési technikákat említ a központi beszerző szervezetek kötelező elektronikus közbeszerzése mellett, melyeket csak elektronikusan lehet lebonyolítani (Dinamikus Beszerzési Rendszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Különös szabályok közszolgáltató ajánlatkérőkre

Kérdés: A közszolgáltató ajánlatkérőkre milyen különös szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...terén;– postai szolgáltatás nyújtása, vagy postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt – a)-d) pontok.A (3) bekezdés alapján a fenti, második bekezdés c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...6. §-ának (1) bekezdése szerint a törvény alkalmazásában ajánlatkérő: az a)-d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés, vagy annak egy része nem lenneteljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél másmegjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelela közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Közbeszerzési eljárás megindítása

Kérdés: Az eljárások megindíthatóak-e a szükséges – az ajánlatkérő számára előírt – feltételek nélkül? Amennyiben nem, ezt hol tiltja a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőinek [például a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet, az állam, a köztestület, a közalapítvány, a Magyar Nemzeti Bank stb. – Kbt. 22. §-a (1) bekezdésének a-j) pontjai]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.