Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró oki alkalmasság igazolása mellett az ajánlatkérő és a részvételre jelentkező esetében az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek csak nyilatkoznia kell, míg az alvállalkozók vonatkozásában az ajánlatkérőnek kell nyilatkoznia az általa közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Gyorsított meghívásos eljárás indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyorsított meghívásos eljárás kiírása, egyáltalán: mit takar ez az eljárásfajta? És: kötelező-e indokolni, ha az ajánlatkérő ilyen eljárást kíván alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...határidő lejártáig rendelkezésre álljon.Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általameghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanaponbelül köteles ennek eleget tenni, feltéve hogy ésszerű időben kérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.