Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] ...Jogszabályi felhatalmazás alapján egyes ajánlatkérők az EKR-n kívüli informatikai rendszereket alkalmazhatnak, pl. a központi beszerző szervezetek, amelyek működési szabályait a Kbt., az EKR rendelet, illetve az adott jogszabály keretei között a központi beszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Európai közbeszerzési adattér

Kérdés: Mi az a közbeszerzési adattér? Az EKR?
Részlet a válaszából: […] ...információk TED-en való közzétételére, és nincs közös szabvány sem. A nemzeti szabályoktól és az egyes tagállamok közigazgatási szervezetétől függ, hogy a közbeszerzők miként rögzítik és teszik közzé az ilyen eljárásokból származó adatokat. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Eljárásindítás módja DBR és keretmegállapodás esetén

Kérdés: A DBR-eket és a keretmegállapodásokat EKR-ben írják ki?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kommunikáció az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet.A központi beszerző szervezetek számára nyitott lehetőség a keretmegállapodás és a DBR második része vonatkozásában az újraversenyeztetés EKR-en...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Alkalmassági követelmények igazolása kapacitást biztosító magánszemély bevonásával

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd nyertesség esetén a szerződés teljesítésébe. Ez a szakember magánszemély, de rendelkezik azzal a képesítéssel, melyre az ajánlattevőnek szüksége van. Ilyen esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése, illetve benyújtása esetében hogyan értelmezhető, hiszen nem gazdálkodó szervezet a kapacitást nyújtó szervezet (illetve egyben alvállalkozó)? Szükséges-e, hogy e magánszemély rendelkezzen adószámmal? Milyen feltételekkel lehet bevonni a pályázatba?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a 65. §-ának (7) bekezdésében kifejezetten utal a személyre, mely kapacitást biztosíthat, azonban a későbbiekben csak a szervezettel kapcsolatos szabályokat rögzíti. Véleményünk szerint ettől még a személyre is azonosan vonatkoznak az EEKD azon részei,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Lebonyolító és műszaki ellenőr összeférhetetlensége

Kérdés: Egy közbeszerzéssel is foglalkozó műszaki ellenőr szerint a közbeszerzést lebonyolító nem lehet ugyanazon beruházásnál műszaki ellenőr is, összeférhetetlen a törvény szerint. Szerintem nem összeférhetetlen, mert a közbeszerzés megelőzi a műszaki ellenőr kiválasztását, vagy igénybe veszi a beruházó az eljárásban, ami előnyös is. A műszaki ellenőr vagy érdekeltsége nem lehet ugyanazon munkán tervező, anyagbeszállító, szakértő? Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...A gyakorlati problémákat egyrészről a törvény eredeti rendelkezésének azon fordulata okozta, miszerint az alkalmasságot igazoló szervezetnek az ajánlattevő "fizetésképtelensége" esetére kell kezességet vállalnia. A fizetésképtelenség azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...a 118. § (4) bekezdése szerinti esetek kivételével] a közbeszerzéstárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (atovábbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagyszervezet, aki vagy amely az érdekelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...helyébe a következő rendelkezés lép:"Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosijogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében eszemély vagy hozzátartozója nem járhat el a felhívás és a dokumentációelkészítése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Bírálóbizottság összeférhetetlensége

Kérdés: Az önkormányzat ingatlanügyeit a város megbízásával egy korlátolt felelősségű társaság bonyolítja le. Működési költségeit az önkormányzat biztosítja, melynek 10 százaléknál több más forrásból származó saját bevétele van. Az önkormányzat uniós pályázaton nagy összeget nyert építési beruházásra. Fenti korlátolt felelősségű társaság szeretne indulni bizonyos részekben a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként. Kérdésem, hogy az önkormányzat képviselő-testületéből delegált Közbeszerzési Bíráló Bizottság (Közbeszerzési Szabályzat szerinti) összeférhetetlen-e ebben az esetben, mivel saját cégről van szó? A bizottság egyik tagja a kft. felügyelőbizottságának elnöke.
Részlet a válaszából: […] ...118. §(4) bekezdése szerinti esetek kivételével – a közbeszerzés tárgyávalkapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban:érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki,illetőleg amely– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

281/2006. Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése szerinti értékhatár alkalmazása

Kérdés: A 281/2006. Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdése szerint a 250 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló építési beruházás esetén a kedvezményezett köteles független mérnök nyilatkozatát is benyújtani a közreműködő szervezethez. A független mérnökkel kapcsolatos követelményeket a pályázati felhívásban rögzíteni kell. A független mérnök nyilatkozatának igazolnia kell, hogy az építés a terveknek megfelelően halad, és tartalmaznia kell a munka készültségi fokát. Kérdésem, hogy a 250 milliós értékhatárt a projekttámogatással megvalósuló részhez kell érteni, vagy a projekttámogatással megvalósuló részt nem nézve, csak az építési beruházás (vélelmezem, hogy bruttó) költségéhez kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 292/2009. Korm. rendelet (atovábbiakban: Ámr.) 1. § (2) bekezdés a)-b), d)-f), h), valamint j)-k)pontjában meghatározott szervezetekre, az adóhatóságra, jogi személyekre, jogiszemélyiséggel nem rendelkező szervezetekre, természetes személyekre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.
1
2