Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy e törvénytől. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó.Fenti esetben azonban szükség van arra, hogy a dokumentáció letöltőjét, átvevőjét ismerje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása kiegészítő tájékoztatással

Kérdés: Mi lehet a jogkövetkezménye annak, ha nemzeti rezsimben kis önkormányzatként eddig is hosszabbítottunk ajánlattételi határidőt kiegészítő tájékoztatás alkalmazásával? Ezek szerint eddig ezt nem tehettük volna meg?
Részlet a válaszából: […] ...olyan mértékű jogszabálysértés, ami miatt az eljárást eredménytelennek kellene nyilvánítani, esetleg az annak alapján megkötött szerződést semmisnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...uniós szabályozásban is külön szabályok érvényesülnek. Az 1370/2007/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján a közszolgáltatási szerződéseket a rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell odaítélni. Az autóbusszal vagy villamossal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés, 237. § (1) bekezdés, 250. §(3) bekezdés h) pont, 250. § (4) bekezdés, 261. § (2) bekezdés i) pont];– a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazóhirdetményt [21/A. § (2) bekezdés, 161/A. § (2) bekezdés];–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...A fentiekben utalt 125. § (2)bekezdésének b) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészetiszempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...A közbeszerzés mint jogintézmény alapvető célja az, hogy aközpénzek elköltésére nyilvános, átlátható piaci versenyben kötöttszerződésekkel kerüljön sor, amely versenyben a "versenyzők", azaz aközbeszerzési ajánlattevők azonos eséllyel indulnak, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Gyorsított meghívásos eljárás indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyorsított meghívásos eljárás kiírása, egyáltalán: mit takar ez az eljárásfajta? És: kötelező-e indokolni, ha az ajánlatkérő ilyen eljárást kíván alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az ajánlatkérő ellenőrzi – Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése.Fentiek ugyanis nem kötelezik az ajánlatkérőt arra, hogy aszerződést megkösse a benyújtott nyilatkozatok hiányában. Ezt nem is javasoltmegtenni, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...rangsorolás módjátis arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmasjelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhezszükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehetmeghatározni;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottságkérésére – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – tájékoztatást adni;– a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészetiszempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...olyan megállapodás, amelynekcélja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymássalmeghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen azellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.