Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka,– többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kötbérmérték saját eljárásrendben lefolytatott közbeszerzéseknél

Kérdés: Nem értem, miért 5 százalék a kötbér a saját eljárásrendről szóló útmutatóban, amikor az lehet több is? Inkább félreinformál, mint segít. Mi az álláspontjuk ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...szempontrendszerrel.1. A havi takarítás áfa nélkül számított ellenértéke HUF-ban.2. Az ajánlattevő vagy alvállalkozó által a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt, legalább napi 4 órában foglalkoztatott, a felhívás feladása előtti 365 napban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Pénzügyi alkalmatlanság értelmezése

Kérdés: A pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében jogszerű-e az, ha az ajánlatkérő a felhívásban közzéteszi, hogy alkalmatlan a jelentkező, ha valamely, általa csatolt pénzintézeti nyilatkozatból az állapítható meg, hogy a pályázó vagy valamely, 10 százalék fölötti alvállalkozó és nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónap során fizetési kötelezettségének háromnál több alkalommal nem tett határidőre eleget? Miért jelent ez alkalmatlanságot, illetve milyen összefüggése van az említett ténynek a pályázó teljesítőképességével?
Részlet a válaszából: […] ...hogy milyen esetben minősíti alkalmatlannak azajánlattevőt. Az alkalmassági mérték megállapításakor az ajánlatkérőnek mindenesetben a szerződés teljesítéséhez szükséges mértéket kell figyelembe vennie,azaz túlzó mértékű alkalmassági feltételt jogszerűen nem szabhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Bírálati szempont megadásának határideje "hirdetményes" tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)
Részlet a válaszából: […] ...szólnak.A részvételi felhívásban meg lehet adni különösen– az eljárás (ajánlattételi szakasz) eredményhirdetési és aszerződéskötés tervezett időpontját, valamint– a dokumentáció, illetőleg a biztosíték rendelkezésrebocsátásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...részletezik. Az alkalmasság körébenaz ajánlatkérő azt vizsgálja, hogy ki, melyik ajánlattevő képes az általamegkötni tervezett szerződés teljesítésére. Ennek érdekében a közbeszerzésiszabályok két alkalmassági csoportot állítanak fel: a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Árváltoztatás jogát fenntartó nyilatkozat visszavonásának jogszerűsége

Kérdés: Az ajánlattevő nyilatkozatában vállalja a szerződés teljesítését [Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése]. E nyilatkozat mellett becsatol egy olyan nyilatkozatot is, miszerint az ajánlatban szereplő ár csak tájékoztató jellegű, és később változhat bizonyos esetekben. A Kbt.-be ütközik-e, ha utóbb az ajánlattevő az ajánlatkérő által kért felvilágosítás keretében visszavonja ez utóbbi nyilatkozatát?
Részlet a válaszából: […] ...és benyújtania. Azajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatátaz ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kértellenszolgáltatásra.A (2) bekezdés értelmében az ajánlattevőnek a kizáró okokkalkapcsolatban a 63...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Műszaki kritérium jogszerű meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződésteljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatásmegrendelése esetében – figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése

Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmasságot úgy is lehet igazolni – mint arra korábban, egy másikkérdés megválaszolásakor már utaltunk -, az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogymás szervezet (szervezetek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...ha a tevékenységében személyesenközreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartóspolgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalábbegy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...az eredményhirdetés lebonyolítására, a kapcsolódódokumentumok és hirdetmények összeállítására, kezelésére;– a szerződéskötés lebonyolítására; továbbá– a közbeszerzési eljárás kapcsán indított, kezdeményezettjogorvoslati,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
1
2