Meghatalmazó dokumentum helye kapacitásnyújtás esetén

Kérdés: Miért kéri az ajánlatkérő, hogy a kapacitást nyújtó nyilatkozatában helyezzem el azt a nyilatkozatot, miszerint a kapacitást nyújtó meghatalmazza az ajánlattevőt arra, hogy az EKR-be adatokat töltsön fel helyette? Miért lényeges, hogy egy nyilatkozatban legyen, ha két nyilatkozatot adott be az ajánlattevő – ráadásul egy dokumentumban, ahogyan az ajánlatkérő kérte, és tartalmilag semmi kifogás nem lehet? Szükséges-e hiánypótolnom?
Részlet a válaszából: […] ...kiadta a meghatalmazásmintát, amely vonatkozásban úgy rendelkezett, hogy adott esetben csatolni kell. Az ajánlatban a gépbérleti elő­szerződés mögé lett csatolva az ajánlatkérő által ki­adott minta szerinti meghatalmazás, a felek által – tanúk előtt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

DBR ajánlattételi szakasza a KEF portálon

Kérdés: Milyen módon zajlik a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza a KEF portálon?
Részlet a válaszából: […] ...hónap) alatt bármikor az EKR-ben.Az ajánlatkérő a DBR-ben megvalósítandó konkrét közbeszerzésre vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket a DBR-ben részt vevő ajánlattevők számára a felhívás megküldésével egyidejűleg bocsátja rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása

Kérdés: Van arra törvényes lehetőség, hogy az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő helyett más gazdasági szereplő bocsássa az ajánlatkérő rendelkezésére? (Konkrétan felmerült, hogy az egyik alvállalkozó fizetné, akit így nevesítene is az ajánlattevő ajánlatában.)
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozó, még ha be is van jelentve, nem tud igazolni. Ennek oka, hogy alvállalkozóként nem szerződik az ajánlatkérővel, nem áll fenn szerződéskötési kötelezettsége, melyet az ajánlati biztosíték megtestesít.A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és– annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiak szerint fogalmazott:"Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

ESPD (EEKD) információtartalma

Kérdés: A 321/2015. Korm. rendelet alapján, ha az ajánlatkérő már az ESPD-ben kéri az alkalmassági követelményeknek való megfelelés részletes igazolását, a kormányrendelet 2. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a megkövetelt alkalmassági követelményeket pontosan fel kell tüntetni a formanyomtatványban. Ez most a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a formanyomtatványba beillesztjük – például műszaki alkalmassági követelmény esetében – az AF. III.1. 3. pontja szerinti – minimumkövetelményt, az ajánlattevőnek pedig az alkalmassági követelménynek megfelelően részletesen nyilatkoznia kell a formanyomtatványban. Tehát nem csak az ESPD-minta szerinti "leírás, összegek, dátumok, megrendelők" adattartalom szerint, hanem például arról is, hogy a referenciák szerződésszerűen kerültek teljesítésre. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ezen 321/2015. Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerinti követelménynek hogyan tud megfelelni az ajánlatkérő akkor, ha az ESPD mintáját az erre szolgáló elektronikus webfelületen készíti el, és ezen a webfelületen is kéri azt benyújtani? Ezen a felületen ugyanis nincs lehetőség arra, hogy akár az ajánlatkérő akár az ajánlattevő plusz adattartalmat/kiegészítést írjon be a formanyomtatványba (és így az alkalmassági követelményeket sem tudja pontosan feltüntetni).
Részlet a válaszából: […] Az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem arra szolgál, hogy annak az eljárást megindító hirdetményre vonatkozó részét az ajánlatkérő megismételje. Az EEKD-t az ajánlattevőnek a hirdetménnyel együtt kell olvasnia, és így kitöltenie. Az EEKD (ESPD) valójában nem arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott, korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása a hiánypótlásban

Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?
Részlet a válaszából: […] ...(1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és− az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára, vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] ...a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Alkalmassági feltétel előírása a szerződéskötés időpontjára

Kérdés: Előírható-e a dokumentációban egy alkalmassági feltétel úgy, hogy annak az ajánlat benyújtásának időpontjában még nem kell megfelelni, de az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződéskötés időpontjában az előírt alkalmassági feltételnek megfelel majd?
Részlet a válaszából: […] ...55. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint mely körülmények megléte vagy hiánya zárja ki, hogy az ajánlattevő alkalmas legyen a szerződés teljesítésére.Az 55. § (1) bekezdés szerint a közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
2
3
4