Ajánlati kötöttség meghosszabbítása

Kérdés: Árubeszerzésre kiírt nyílt eljárás lezárásaként az ajánlatkérő elkészítette az eljárásról szóló írásbeli összegezést, amelyben megnevezte az eljárás nyertesét és a második helyezettet. Ezt követően az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség további meghosszabbítására kérte fel a nyertes ajánlattevőt. Jogsértő-e a szerződéskötés, ha a Kbt.-ben meghatározott 30 napon túl, de a meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt kerül rá sor?
Részlet a válaszából: […] ...történt megküldése napjától számított harminc - építési beruházás esetén hatvan - nappal meghosszabbodik.(6) Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Ha e törvény másként nem rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Szerződés megkötése részek esetében

Kérdés: Több részből álló közbeszerzési eljárásban az összegezés kiküldését követően előzetes vitarendezési kérelem érkezett, amely kizárólag egy részt érint. A vitarendezési kérelemre adott válasz alapján az érintett rész vonatkozásában érdemben (a nyertes személyét érintően) módosításra kerül az összegezés. A többi módosítással nem érintett rész esetében megköthető-e a szerződés, vagy minden részre vonatkozik a moratórium meghosszabbodása? A Kbt. 131. § (6) bekezdése nem tartalmaz külön, a többrészes eljárásokra vonatkozó rendelkezést. További kérdésként merül fel, hogy a módosított összegezés megküldését követően az esetleges iratbetekintést kell-e biztosítani olyan részek esetében, amelyeknél semmilyen változás nem történt az összegezés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] ...részek teljes mértékben függetlenek egymástól a szerződések aláírása és az iratbetekintés vonatkozásában is. Mivel más részbe eleve nem tud betekinteni olyan, aki nem részes az eljárásban, így nemcsak technikailag, hanem jogilag is elkülönülnek a részek egymástól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Munkaerő-kölcsönzés alvállalkozó bevonásával

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást folytattunk le egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkaerő-kölcsönzés tárgyában. A szerződést megkötöttük a nyertes ajánlattevővel. Az ajánlattevő alvállalkozót szeretett volna bevonni a teljesítéshez, azonban a szerződéskötés után megkereste az ajánlatkérőt azzal, hogy nem tudja teljesíteni a szerződést, mert véleménye szerint az Mt. 216. § (2) bekezdése ezt nem teszi lehetővé, mivel alvállalkozó bevonása esetén ő fog kölcsönvevőnek minősülni. Álláspontunk szerint, a Kbt. 3. § 2. pont szerinti alvállalkozó fogalmára is figyelemmel, az alvállalkozó az, aki közvetlenül részt vesz a szerződés teljesítésében, így az alvállalkozó kölcsönbe adó nem a közbeszerzési eljárásban nyertes kölcsönbe adónak, kettejük viszonyában kölcsönvevőnek adja át a munkavállalókat, hanem velük az ajánlatkérőnek, a közbeszerzési szerződés kölcsönvevőjének teljesít. Az ajánlattevő bevonhat-e alvállalkozót a szerződés teljesítésébe, vagy valóban nem lehetséges ez munkaerő-kölcsönzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...az alvállalkozó általános szabály szerint az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt (Kbt. 3. § 2. pont). Munkaerő-kölcsönzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Versenyújranyitás előírása

Kérdés: Egy ajánlatkérő keretmegállapodás megkötésére írt ki közbeszerzési eljárást. A kiírás szerint a későbbi beszerzések becsült értékétől függően tervez versenyújranyitást indítani. Ebben az esetben milyen értéket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodást mint sajátos beszerzési módszert illetően a Kbt. speciális szabályokat tartalmaz más szerződéses megoldásokkal szemben.A Kbt. 105. §-a alapján az ajánlatkérő dönthet arról, hogy egy ajánlattevővel vagy több ajánlattevővel köti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen az ajánlatok bírálatának fedezet hiányában nem lehet a közbeszerzési eljárásnak eredménye, fedezet hiányában az ajánlatkérő a szerződés megkötésére képtelenné válik. A Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Felelősségbiztosítás mértéke

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szerződéskötés feltételeként előírhatja az építési beruházáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítást? Ez esetben is alkalmazandó a 75%-os mértékre vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...szerint igen, a felelősségbiztosítás megléte a nyertessel való szerződéskötés feltételeként is előírható. Ez esetre ugyanakkor sem a Kbt., sem az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a kérdésben ismertetett helyzetbe kerül. Hiszen a Kbt. 80. § (5) bekezdése kifejezetten egyértelművé teszi, hogy a szerződés nem köthető meg a válasz megküldését követő tíz napig az alábbiak szerint:"Kbt. 80. (5) Ha valamely ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Szakember mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egyik eljárásunkban szerződéskötési feltételként szabott az ajánlatkérő olyan végzettségű szakembert, akivel ugyan az eljárás során rendelkeztünk, de hirtelen elhagyta a céget, amit igazolni is tudunk. Találtunk is olyan alvállalkozót, akinek a munkavállalói nem pontosan ugyanolyan megnevezésű végzettséggel rendelkeznek. Sajnos az ajánlatkérő nem akarja egyenértékűként elfogadni a meglévő végzettségeket, az nem okoz neki gondot, hogy az alvállalkozó biztosítaná a szakembert. Elfogadható-e, ha gyorsan elvégeztetjük a tanfolyamot, de akkor a dátum későbbi lesz, mint az eljárást lezáró döntés időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötési feltételt a Kbt. nem szabályozza, sőt az ajánlatkérők gyakran az alkalmassági követelmények meghatározása helyett egyfajta helyettesítőként használják. Ennek következménye a kérdésben is jelzett bizonytalanság, mely szerint nem minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Második helyezett választásának lehetősége

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a túl magas árat megajánló ajánlattevő ajánlatára vonatkozó indokolást nem akarja elfogadni, akkor lehetséges az értékelési szempont szerint soron következő ajánlattevőt kihirdetni nyertes ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatában megadott árra, esetlegesen annak egyes összetevőire vonatkozó felvilágosítást követően azt állapítja meg, hogy a szerződéskötés a közpénzek felhasználására vonatkozó hatékony és felelős gazdálkodás alapelve súlyos sérelmét valósítaná meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
Részlet a válaszából: […] ...alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlatában megadott ár vagy annak egyes összetevői alapján megállapítható, hogy a szerződéskötés a Kbt. 2. § (4) bekezdésében foglalt alapelv, azaz a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
1
2
3
33