Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 139. § (1)-(3) bekezdései alapján helyes-e azon értelmezés, miszerint konzorcium esetén a konzorciumi tag a konzorciumból nem léphet ki pusztán azon az elven, miszerint üzleti megfontolásból nem érdeke a konzorcium tagjának lenni, kizárólag a személyében bekövetkező jogutódlás esetén szűnhet meg a konzorciumi tagsága? Helyes-e azon értelmezés, mely szerint konzorciumi megállapodásban nem köthető ki érvényesen a konzorciumi tag kizárása, amennyiben a tag tevékenysége, működése a közbeszerzési szerződés teljesítését pénzügyi vagy szakmai szempontból veszélyezteti, tekintettel a tagok egyetemes felelősségére?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőt hozná aránytalanul rosszabb helyzetbe. A főszabály a Kbt. 131. § (1) bekezdése értelmében, hogy az ajánlatkérőnek a szerződést a nyertes ajánlattevővel/ajánlattevőkkel kell megkötnie:"131. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Ajánlattétel holdingstruktúrában

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...és amely társasági tagjainak összessége ugyanazon a piacon tevékenykedik, mint a társaság, valamint egyetemlegesen felel a társaság által szerződésben vállalt kötelezettségek megfelelő teljesítéséért, az ajánlatkérő szerv számára kizárólag a saját egységes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Konzorciumi tagok felelőssége biztosítás tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Közös ajánlattétel történik egy biztosítási szolgáltatásra, és az ajánlattevők együttműködési megállapodást kötnek erre az esetre, ha a Bit. törvény azt mondja, hogy előre rögzített arányok mellett kell teljesíteni a szolgáltatásokat, és vállalni a kötelezettséget. Ugyanakkor a Kbt. és a Ptk. arról szól, hogy egyetemleges felelősségük van a közös ajánlattevőknek a külső jogviszonyaikban. Ebben az esetben mi a hierarchia a két jogszabály között? Mindenképpen egyetemleges felelősségnek kell lennie a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...és kötelezettségvállalás mértékének arányaira.A hivatkozott rendelkezés szerint együttbiztosítás: biztosítási díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő biztosítási esemény bekövetkezése vagy megadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Vezető ajánlattevő változtatása az eljárás folyamatában

Kérdés: Változtatható-e az eljárás során a konzorcium vezetője? Vagy az is olyan státusz, amely a szerződés aláírását követően változhat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általános szabályokat rögzít a közös ajánlattevők vonatkozásában. Ebben az eljárni jogosult képviselő kijelölését írja elő, aki egyébiránt nem kötött az eljárás során sem. Az EKR-ben a vezető ajánlattevő státuszt is lehet változtatni az eljárás folyamatában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Alvállalkozás közös ajánlattevők között

Kérdés: Közös ajánlattevők nyertessége esetén van-e lehetőség arra, hogy a szerződéskötést követően, annak teljesítése során egymással alvállalkozási szerződést kössenek, és egymás alvállalkozói legyenek?
Részlet a válaszából: […] ...már hatályon kívül helyezték. A közös ajánlattétel a Kbt. szerint egyetemleges felelősséget jelent, melyet nem lehet alvállalkozói szerződéssel korlátozni.A Kbt. 35. §-ának (6) bekezdése alapján a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...Mint pénzügyi, gazdasági feltétel véleményünk szerint az árbevételhez hasonlóan nem adható össze más-más gazdasági szereplők szerződéseiből, hanem legalább egy szerződő fél kell, hogy rendelkezzen az ajánlatkérő által előírt biztosításmértékkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Konzorciumi megállapodások módosíthatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban meghatározta a közös ajánlattétel esetén kötendő konzorciumi szerződés kötelező tartalmi elemeit, és rendelkezett arról is, hogy annak tartalmát a szerződés teljesítéséig nem változtathatják meg a felek. Van-e olyan eset, amikor ez a szerződés mégis változtatható? Közös ajánlattevőként köthetünk-e egymás között további olyan megállapodást, amit nem nyújtunk be az ajánlattal együtt, de rendezzük benne a konzorciális jogviszony dokumentáción túlmenő vonatkozásait is? Ha igen, ennek szabadon változtathatjuk a tartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az ajánlatkérő a konzorciumi szerződés tartalmával kapcsolatban jelezte, hogy nem változhat a felek közötti jogviszony, egyéb kérdésekben az ajánlattevők szabadon megállapodhatnak. Ez a szabadság azonban nem lehet ellentétes az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Kapcsolattartás közös ajánlattétel (konzorcium) esetén

Kérdés: Jogszerű az ajánlatkérő eljárása, ha konzorcium esetén a kapcsolatot kizárólag a konzorcium vezetőjével tartja és a többi taggal nem? Mi az eljárás, ha emiatt bizonyos információk nem jutnak el hozzánk, és ezért például kizárnak az eljárásból, vagy érvénytelen lesz az ajánlatunk?
Részlet a válaszából: […] ...rögzítik a kapcsolattartás részleteit. Gyakran a kapcsolattartásra vonatkozó szabályok hiányának oka az, hogy a konzorciumi szerződés tartalmát csak a legszükségesebbekre kívánják korlátozni a felek, így ezek az információk kimaradnak. Emiatt lényeges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Szerződő felek közös ajánlattételnél

Kérdés: Konzorcium ajánlattevő esetén a szerződésben minden konzorciumi tagnak szerepelnie kell-e szerződő félként, és alá kell írnia azt, vagy elegendő, ha csak a konzorciumot és a képviseletében eljáró tagot jelölik meg a szerződésben, és csak ő írja alá azt? Hogyan értelmezendő a Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz a szerződés aláírásával kapcsolatban.Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Készfizető kezességvállalás közös ajánlattételnél

Kérdés: A kiírás szerint a konzorciumi szerződésben rendelkezni kell arról is, hogy a közös ajánlattevők nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért készfizető kezesként vállalnak felelősséget. Ez mit jelent? (Az egyetemleges felelősség valóban követelmény a konzorciumnál, de ezzel a meghatározással még nem találkoztunk eddig.)
Részlet a válaszából: […] Ennek alkalmazását nem írja elő a Kbt., mindez az ajánlatkérő további biztosítéka az egyetemleges felelősségvállalás mellett. Változás azonban történt a készfizető kezesség vonatkozásában az új Ptk.-ban. A régi Ptk. 274. § (2) bekezdése szerint készfizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
1
2
3
4