A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
Részlet a válaszából: […] ...módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 46. § (3) bekezdéséből, mint garanciális előírásból is következik. Eszerint a szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 3. §-ának 2. pontja szerint alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve– azon gazdasági szereplőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Alvállalkozó bevonása a teljesítés során nemleges nyilatkozat mellett

Kérdés: Amennyiben az ajánlattétel során az ajánlattevő az EEKD II. rész D pontjában szereplő kérdésre – miszerint az ajánlattevő szándékozik-e a szerződés bármely részét alvállalkozásba adni harmadik félnek – nemmel válaszolt, van-e arra mód, hogy az ajánlattevő a teljesítés során mégis igénybe vegyen alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...az alvállalkozó, még ha bejelentett is, nem jelenik meg a teljesítésre kötelezettek között. Ez természetes, hiszen az ajánlattevővel van szerződéses viszonya az ajánlatkérőnek. A (2) bekezdésben ugyanakkor azon alvállalkozók kerülnek sorra, amelyek kapacitást biztosítanak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározottak mellett – köteles az alábbi, a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre bocsátani:– a szerződéstervezetet, kivéve a tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...uniós szabályozásban is külön szabályok érvényesülnek. Az 1370/2007/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján a közszolgáltatási szerződéseket a rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell odaítélni. Az autóbusszal vagy villamossal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezések lényegébennem változnak a 2011. évi CVIII. törvényben sem (új Kbt.).Ugyanakkor jelentősebb változások várhatók a szerződésteljesítésével kapcsolatosan.Az egyes fontos változásokat az alábbiakban ismertetjük.–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...készítése csak építési beruházás esetében leszkötelező, továbbá áru és szolgáltatás beszerzése esetében elegendő szerződésesfeltételeket közölni, nincs szükség szerződéstervezet készítésére azajánlatkérő részéről.Változnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nemhaladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe,– az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozókat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az említett törvény értelmében azegyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás körébe a következő, egyetemesszolgáltatási szerződés alapján nyújtott, megfizethető díjú szolgáltatásokegyüttesen tartoznak: a telefonhálózathoz a felhasználó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
1
2