Ajánlat szerződésteljesítés megkérdőjelezésén alapuló elutasítása

Kérdés: A C-296/20. számú ügyben egy nagyon érdekes következtetést olvastam, aminek a lényege, hogy az uniós szabályokkal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az indokkal utasítják el, hogy az nem bizonyítja, hogy az ajánlattevő teljesíti az érintett szerződés teljesítésére vonatkozó feltételt. Ebben az esetben ezáltal nincs is értelme előírni bármit, ha ezt nem követelheti meg az ajánlatkérő? Mi ebben az esetben a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...az indokkal utasítják el, hogy az az ajánlata benyújtásának időpontjában nem bizonyítja, hogy az ajánlattevő teljesíti az érintett szerződés teljesítésére vonatkozó feltételt. Az adott jogesetben, mely a Közbeszerzési Hatóság honlapjára is feltöltésre került,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
Részlet a válaszából: […] ...2007. évi 40. (2007. 04. 06.)számában megjelent 1/2006. Közbeszerzések Tanácsa ajánlása az ajánlattevők,illetőleg alvállalkozók szerződés teljesítésére való alkalmasságávalösszefüggésben (módosított ajánlás), mely szerint: "a Kbt. 66. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Keretösszeg mint üzleti titok

Kérdés: A kiírásban nem szerepelt a közbeszerzési pályázat keretösszege. Az ajánlatkérő indoklása szerint azért nem, mert az üzleti titok és a tényleges keretösszeget majd a nyertes ajánlattevő árajánlata alapján írják be a szerződésbe. Ez így törvényes?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatályos rendelkezései szerint a közbeszerzésrerendelkezésre álló keretösszeget/forrásösszeget/anyagi fedezet összegét nemkell az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban megjelölnie azajánlatkérőnek. Erre tekintettel az ajánlatkérő eljárása jogszerű.[A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Részlet a válaszából: […] ...vevő tagok által aképviselő cég meghatalmazására. Utóbbi esetben a meghatalmazást az ajánlatbanis szerepeltetni kell.Nyertesség esetén a szerződésben foglalt kötelezettségekteljesítésére vonatkozó egyetemleges és egyénileg is érvényesfelelősségvállalásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Bírálati szempont megadásának határideje "hirdetményes" tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)
Részlet a válaszából: […] ...szólnak.A részvételi felhívásban meg lehet adni különösen– az eljárás (ajánlattételi szakasz) eredményhirdetési és aszerződéskötés tervezett időpontját, valamint– a dokumentáció, illetőleg a biztosíték rendelkezésrebocsátásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:– a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevőszerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki,illetőleg szakmai alkalmassága;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbi követelmények együttes érvényre juttatásával kellmeghatároznia:– a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevőszerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki,illetőleg szakmai alkalmassága;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...részletezik. Az alkalmasság körébenaz ajánlatkérő azt vizsgálja, hogy ki, melyik ajánlattevő képes az általamegkötni tervezett szerződés teljesítésére. Ennek érdekében a közbeszerzésiszabályok két alkalmassági csoportot állítanak fel: a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Közbeszerzési eljárásba bevont erőforrással kapcsolatos igazolási kötelezettség gyakorlati szempontjai

Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében lehetőség van külső erőforrások bevonására. A bevonandó erőforrástól azonban csak kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot kér. Ez azt jelenti, hogy nem kell igazolni az erőforrás gazdasági, illetve műszaki megfelelőségét?
Részlet a válaszából: […] ...[Kbt. 60. § (5) bekezdése].A Közbeszerzések Tanácsa 1/2006. (K. É. 41.) számú ajánlásaaz ajánlattevők, illetőleg alvállalkozók szerződés teljesítésére valóalkalmasságával összefüggésben (K. É. 41. szám, 2006. április 7.) kifejezettena más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Alkalmassági kérdések a gyakorlatban "más szervezet" bevonása esetén

Kérdés: Alkalmasság tekintetében a "más szervezet"-től nyilatkozaton túl igazolások becsatolására kötelezhető-e az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásának kulcsa a Közbeszerzések Tanácsa1/2006. (K.É. 41.) számú ajánlása az ajánlattevők, illetőleg alvállalkozókszerződés teljesítésére való alkalmasságával összefüggésben, amely ajánlás akövetkezőképpen fogalmaz az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
1
2