Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása

Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
Részlet a válaszából: […] ...3. § 1. és 10. pont). A munkavállaló tehát nem tartozik a gazdasági szereplő fogalma alá.A munkaviszonyon kívüli, pl. megbízási szerződés keretében igénybe vett közbeszerzési tanácsadás viszont, akár személlyel, akár szervezettel létesítik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...függést tükrözi. Ez a függés lehetővé teszi az állami hatóságok számára, hogy a szóban forgó szervezet döntéseit a közbeszerzési szerződés tekintetében befolyásolják, ami lehetőséget teremt arra, hogy e döntéseket ne csak gazdasági megfontolások vezessék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Mentesülési helyzet az ajánlatkérők egymás közötti szolgáltatása esetén

Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja esetében fennállhat-e egy olyan jogszerű mentesülési helyzet, amelyben az ajánlatkérőként szerződő fél klasszikus ajánlatkérő, míg az ajánlattevőként szerződő fél közszolgáltató ajánlatkérő (Kbt. 6-7. §), vagy a támogatás igénybevételére tekintettel ajánlatkérő [Kbt. 5. § (2) bekezdése], vagy egyedi/önkéntes ajánlatkérő [Kbt. 5. § (4) bekezdése]?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Külföldi ajánlattevő kizárása fenntartott eljárásból

Kérdés: Kizárhatom-e a külföldi ajánlattevőt, ha fenntartott eljárásról van szó? Azaz hazai fenntartott eljárásnak tekinthetem-e a nemzeti eljárásrendben történő fenntartást?
Részlet a válaszából: […] ...Hatóság keretében működő Tanács útmutatója, "Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződéseiről" címmel van hatályban. Megjelent: KÉ 2020. évi 254. szám; 2020. 12. 31.)A kérdésben jelzett fenntartott eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...1. és 2021. július 1. A későbbi határidő az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben történő fejlesztés igénye miatt szükséges.A szerződések vonatkozásában a módosítás 43. § (1) és (1a), továbbá 138. § (3) bekezdésének szabályait a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...új gazdasági szereplő bevonására."Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 143. §-ában rögzíti, mely esetekben kell vagy lehet a közbeszerzési szerződést megszüntetni, mely szabályok egészítik ki azokat a megszüntetési okokat, melyeket a szerződő felek egyébként is meghatároztak a szerződésben. Tekintsük át azokat a kizáró okokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Rendkívüli helyzet miatti áfafizetési probléma bejelentése

Kérdés: Koronavírus miatt probléma van az áfafizetésünkkel. Ezt a körülményt mikor kell az eljárás során bejelenteni legkésőbb, mikor okozhat ez gondot? (A beszerzés tárgya árubeszerzés kis szolgáltatással együtt, tehát nem építési beruházás.)
Részlet a válaszából: […] ...jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette, vagy ezek megfizetésére halasztást kapott.Erre utal a törvény 143. §-a is, amely a szerződés megszüntetését helyezi kilátásba nem kötelező módon, amennyiben az ajánlatkérőnek már a szerződés megkötését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Kartell mint kizáró ok megállapításának feltételei

Kérdés: Az egyik gazdasági szereplő kartellezett, de nem itthon és nem is közbeszerzésben. Ki kell-e őt zárnia az eljárásból az ajánlatkérőnek? (A gazdasági szereplő konzorciumban indul, kapacitást biztosító szervezetként egy közösségi eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényre (Tpvt.), valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, az alábbiak szerint szól:A Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...több részre oszthatja, az adott részben megvalósítandó közbeszerzések objektív jellemzői (különösen az adott részben megkötendő szerződések legnagyobb értéke vagy a teljesítés helye) alapján. Ebben az esetben az eljárást megindító vagy –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.
1
2
3
8