Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...készíteni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig dokumentációt készíthet. A dokumentáció egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...uniós szabályozásban is külön szabályok érvényesülnek. Az 1370/2007/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján a közszolgáltatási szerződéseket a rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell odaítélni. Az autóbusszal vagy villamossal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...képes ajánlattevő egyszerű hiba miatt ne essen ki az eljárásból,hanem esetleges apró hibák pótlásával megmaradjon a lehetősége a szerződéselnyerésére – ami lássuk be, az ajánlatkérőnek is érdeke. Ez azonban nem ígytörtént, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit a hatálybalépése utánmegkezdett közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötöttszerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatbankérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozásunk alapján ez jelenleg azt jelenti,hogy az alábbi esetekben az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükségesalkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet(szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Az ajánlattevő ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az említett törvény értelmében azegyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás körébe a következő, egyetemesszolgáltatási szerződés alapján nyújtott, megfizethető díjú szolgáltatásokegyüttesen tartoznak: a telefonhálózathoz a felhasználó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...Azajánlatnak tartalmaznia kell különösen – az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlatifelhívás feltételeire, – a szerződés teljesítésére és – a kért ellenszolgáltatásra.Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a törvény63....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.