Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...függést tükrözi. Ez a függés lehetővé teszi az állami hatóságok számára, hogy a szóban forgó szervezet döntéseit a közbeszerzési szerződés tekintetében befolyásolják, ami lehetőséget teremt arra, hogy e döntéseket ne csak gazdasági megfontolások vezessék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

A Vbt. hatálya

Kérdés: Ha védelmi jellegű beszerzést szeretnék, mert az őrzés-védelem egy magasabb fokát szeretném megvalósítani, van-e arra lehetőség, hogy a védelmi beszerzési szabályok szerint járjak el? (Van más társszervezetünk, amely csak listán lévő céget hívhat meg, amely ugyanúgy közjogi szervezet, mint a mi cégünk.)
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 1. § (3) bekezdése értelmében a védelmi vagy biztonsági beszerzési szerződések megkötése érdekében a 6. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Modellváltó egyetemek a Kbt. hatálya alatt

Kérdés: A modellváltó egyetemek a közbeszerzési törvény hatálya alá fognak tartozni? Amennyiben lehetőség van váltásra, milyen formában lehet leválni a közbeszerzésről eljárásszinten?
Részlet a válaszából: […] ...Nem képeznek ugyanakkor közfinanszírozást az egy vagy több ajánlatkérő által kutatási munkákat magában foglaló szolgáltatásnyújtási szerződés keretében, vagy más szolgáltatások (szakértői véleményezés vagy konferenciaszervezés) nyújtása ellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Eltérő értékhatárok figyelembevétele egy ajánlatkérő beszerzéseinél, tevékenysége függvényében

Kérdés: Előfordulhat-e, hogy ugyanazon szervezetnek más-más jellegű tevékenységeihez kapcsolódó beszerzései esetében más-más értékhatárokat kell figyelembe vennie?
Konkrétan: egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cég sokrétű tevékenységet folytat. Például: a cég üzemelteti a helyi strandfürdőt, de feladatai közé tartozik a település autóbusz-közlekedésének üzemeltetése is. Az első esetben a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárokat kell figyelembe vennie, a második esetben viszont – tekintettel arra, hogy a 2012. évi XLI. törvény 23. §-ának (1) bekezdése alapján ez utóbbit csak közszolgáltatási szerződés keretében lehet folytatni – a közszolgáltatókra vonatkozó értékhatárokat?
Részlet a válaszából: […] ...8. §-ának (6) bekezdése alapján szolgáltatási koncesszió a törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő a (4) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtását rendeli meg – azaz szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Sportegyesület beszerzése

Kérdés: Milyen beszerzési lehetőségei vannak egy önkormányzati tulajdonban lévő sportegyesületnek, amely társasági adóból valósítana meg egy hozzávetőlegesen 70 milliós értékű építési beruházást? Ez közbeszerzés-köteles?
Részlet a válaszából: […] ...a közjogi szervezeti státusz megállapításánál döntő, és minden esetben szükséges az alapító okiratok, a támogatási struktúra és a szerződéses állomány vizsgálata annak eldöntéséhez, hogy közbeszerzés-köteles-e az érintett.Az érintettség tehát az alábbi, ún...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...módosult rendelkezések öt csoportra oszthatók: a hatályt érintő, az egybeszámítást érintő, a támogatott beszerzéseket érintő, a szerződést érintő és az egyéb pontosítások kategóriába.Az alanyi hatály szempontjából történt változás azt eredményezi, hogy a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Alvállalkoztatás közbeszereztetése régi Kbt. hatálya alatt indult, de az új Kbt. hatálya alá is eső keretszerződés esetén

Kérdés: A jelenleg érvényes Kbt. in-house szabálya szerint (Kbt. 173. §) az anyavállalat 2011. augusztus hónapban szerződést kötött velünk 2012-2013. évekre a tervezhető karbantartási-felújítási munkák elvégzésére. A jelen törvény szerint nem kellett lefolytatnunk közbeszerzési eljárást abban az esetben, ha bevontunk alvállalkozókat a munkák végrehajtásába. Információnk szerint a 2012. január 1-jén életbe lépett Kbt. szerint az in-house szabálya változatlanul megmarad, viszont az alvállalkoztatás esetén az alvállalkoztatni kívánt munkát közbeszereztetni kell. Mi az alvállalkozóinkkal – az anyavállalattal 2012-2013. évekre kötött szerződésünk alapján – keretszerződéseket kötöttünk az általuk elvégeztetni tervezett munkákra. A kérdés az, hogy az alvállalkozókkal kötött, 2012-2013. évekre szóló keretszerződés mentesít-e bennünket az alvállalkoztatni kívánt munkavégzés közbeszereztetése alól?
Részlet a válaszából: […] ...megoldás anya- és leányvállalata között, hogyegy-egy keretszerződéses általános keretet biztosít, amelyet időszakonkénttöltenek meg tartalommal, módosítanak, egészítenek ki. Amennyiben tehát ebbenaz évben is ezt a megoldást követik, úgy később hozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

"Kiszervezés" lehetősége közszolgáltatók esetében

Kérdés: Az alábbi eset kivétel-e a Kbt. alkalmazása alól a 2011. évi CVIII. törvény 118. § (4) bekezdése alapján? 2012. január 1-jét követően fővállalkozási szerződést szándékozunk kötni egy, a 2011. évi CVIII. törvény 118. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szervezettel. Ez a szervezet, mint fővállalkozó, a mi (a kérdező szervezet a Kbt. hatálya alá tartozó közszolgáltató ajánlatkérő) beszerzési igényünk kielégítése érdekében megkötendő szerződés teljesítéséhez harmadik szervezeteket (alvállalkozókat) kíván bevonni. A Kbt. mellőzésével, két vagy több harmadik szervezettel külön-külön is köthet szerződést úgy, hogy a szerződéses összeg nem haladja meg a mi és a fővállalkozó között létrehozandó szerződés szerinti összeg 25 százalékát? A kérdés azért merült fel ebben a formában, mert a törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a jogalkotók "egy harmadik szervezetre" vonatkoztatják a "25 százalékot meghaladó" feltételt.
Részlet a válaszából: […] ...az új Kbt. az alábbiak szerint rendelkezik.A törvényt nem kell alkalmazni, ha– az ajánlatkérő olyan szervezettel köt közszolgáltatóiszerződést, amely vonatkozásában a számvitelről szóló törvény értelmébenösszevont (konszolidált) éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Kiszerződött tevékenység közbeszereztetése közszolgáltató leányvállalata által

Kérdés: Ha közszolgáltató leányvállalata olyan tevékenységet folytat, amelyet az anyavállalata kiszervezett, az új törvényben marad a jelenleg hatályos törvény 173. §-a szerinti kivétel, azaz nem kell közbeszereznie?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a hatályos Kbt. alábbi, 173. §-a alapján saját leányvállalatávalközszolgáltatóként az V. fejezet rendelkezéseinek megfelelve szerződést köt.Kiszerződése tehát lehet jogszerű a Kbt. 173. §-a alapján.E jogszabályhely (1) bekezdésének a) pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
1
2
3