16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Hiányos műszaki tartalom hiánypótoltatása
Kérdés: Pótolható-e, ha az ajánlattevő a szakmai tartalmat hiányosan töltötte fel építési beruházás esetében, ami alapján az ajánlatkérő meg tudná állapítani, hogyan ütemezte a teljesítést? Egy sematikus ábrát feltöltött ugyan, de az alapján nem állapítható meg, mit, milyen tervet, mikorra készít el. Hivatkozik dokumentumokra, melyek nem készültek el.
2. cikk / 16 EVK kezdeményezésének ideje
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
3. cikk / 16 Objektív indokolás a közbeszerzésben
Kérdés: Mi minősül objektívnek a közbeszerzésben? Mi az értelmezés alapja, ha objektív tényekre kell alapoznom az indokolásomat? (Például ha az ár alacsonynak tűnhet.)
4. cikk / 16 Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén
Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
5. cikk / 16 Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől
Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
6. cikk / 16 Ajánlati ár kötelező vizsgálata
Kérdés: Az ajánlatkérőnek kötelező-e vizsgálnia az ajánlati árat abból a szempontból, hogy az aránytalanul alacsonynak minősül-e az új közbeszerzési törvény alapján? Erre külön fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét?
7. cikk / 16 Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén
Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
8. cikk / 16 Pótmunka értelmezése
Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
9. cikk / 16 Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél
Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
10. cikk / 16 Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett
Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
