Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...során a nem ügyfeleket érintő közzététel lehet a Kbt. 156. §-ának (5) bekezdése szerinti, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi, az erről szóló végzést honlapján haladéktalanul közzéteszi.Az eljárási iratok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt, – az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szólótájékoztatót, – a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazóhirdetményt, – a szerződés módosításáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

"Vesztes" ajánlattevő iratbetekintési joga

Kérdés: Kell-e iratbetekintési jogot adni az érvényes, de nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő részére? Mi ennek a módja?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 99. §-ának (4) bekezdését kell figyelembe venni. A rendelkezésértelmében a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés nyilvános- kivéve az üzleti titoknak minősülő részét -, tartalma közérdekű adatnakminősül. A szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az eljárás fogalma alatt a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Békéltetési eljárás szakaszai

Kérdés: Tartalmilag mit jelent az új jogintézmény, a békéltetési eljárás? Milyen szakaszai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás megindul, az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggeszthesse, a szerződés megkötését elhalaszthassa a békéltetési eljárás befejezéséig. Az említett intézkedéseiről azonban a békéltető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.