Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben van értelme a felelősségi viszonyok szétválasztásának, ha például keretmegállapodásos eljárást indítanak, és az egyedi szerződéseket az önkormányzatok külön-külön hívják le – így az egyedi szerződésekért egymaguk felelnek. A projekt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződésteljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Új értelmezések a közbeszerzési törvényben

Kérdés: A közbeszerzési törvény módosítása 2007-től tartalmaz-e új értelmezéseket, és ha igen, melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...szabályait tartalmazó 112/2006. kormányrendeletben ígymeghatározott fogalom;– védett foglalkoztató, illetőleg védett szervezetiszerződést kötött szervezet: a 177/2005. évi Korm. rendelet, valamint a 176/2005.Korm. rendeletben így meghatározottfogalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése

Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmasságot úgy is lehet igazolni – mint arra korábban, egy másikkérdés megválaszolásakor már utaltunk –, az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogymás szervezet (szervezetek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az említett törvény értelmében azegyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás körébe a következő, egyetemesszolgáltatási szerződés alapján nyújtott, megfizethető díjú szolgáltatásokegyüttesen tartoznak: a telefonhálózathoz a felhasználó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítottjogszabálysértést követett el;– az 1996. évi LVII. törvény 11. §-a, vagy az EurópaiKözösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti – öt évnél nem régebbenmeghozott – jogerős és végrehajtható verseny-felügyeleti határozatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.