Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet a válaszából: […] ...az arról történt tájékoztatás vonatkozásában áll be az ajánlati kötöttség. Így viszont az eljárási dokumentumokban rögzített szerződéstervezet és műszaki tartalom sem lehet módosítás tárgya, ami miatt vélhetően az ajánlatkérő a tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást, ha a – (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható – rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel – b) pont.A (3) bekezdés szerint ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet a válaszából: […] ...Az egyes részek tehát kapcsolódhatnak, mely kapcsolódás akár tartalmilag felvetheti azt az igényt, hogy az ajánlatkérő egy szerződésben szerződjön le több részt. Különösen, ha nagyon sok részből áll az eljárás, ez egyszerűsíti is az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása gyorsított nyílt eljárásban

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy gyorsított nyílt eljárás esetében az ajánlatkérő ajánlattételi határidőt hosszabbítson? (Szükség lenne rá, mert nagyon sok a hiba a felhívásban és a dokumentációban.)
Részlet a válaszából: […] ...és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidőt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy – figyelembe véve a szerződés összetettségét és az e törvényben előírt minimális határidőket – elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...75. § (4) bekezdése szerinti előzetes információnyújtáshoz köti. Amennyiben tehát nem a 75. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válás az indok, hanem a rendelkezésre álló fedezet alacsony volta, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Közbeszerzés kiírása fedezet hiányában

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő úgy írja ki a felhívást, hogy nincs arra fedezet?
Részlet a válaszából: […] ...megváltozása természetesen nem jelentheti azt, hogy az ajánlatkérő az eljárás megindításakor nem rendelkezik megfelelő fedezettel a szerződés megkötéséhez, mert az ajánlatkérőkre vonatkozó költségvetési, gazdálkodási szabályok előírják, hogy fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Ellentmondás az ajánlati felhívás és a dokumentáció között

Kérdés: Ha az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondás van, akkor az ajánlati felhívásban foglaltak az irányadók? Ha igen, akkor melyik törvényhely támasztja ezt alá?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást megindító felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt teheti meg, melynek következtében a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy emiatt elállásnak, felmondásnak lenne helye.Az egyéb eseteket, mint például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Ajánlatkérő kötelezése az ajánlattevő által

Kérdés: Kötelező-e a becsült értéket és a fedezetet megadni az eljárást megindító felhívásban? Az ajánlattevő arra szólít fel informálisan, hogy az egyértelmű tájékoztatás érdekében közöljem vele ezeket az adatokat. Megtehetem-e, és kötelezhet-e engem az ajánlattevő a nyilvánosságra hozatalra?
Részlet a válaszából: […] ...előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés – a 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, részajánlattétel biztosítása esetén részenként....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályban lévő törvény hatályba léptetőrendelkezése valóban azt eredményezte, hogy van olyan szerződés, melynekteljesítésről szóló tájékoztatójának közzététele ellenszolgáltatás-köteles.Mivel a hirdetmény-ellenőrzés jelenleg nem kötelező, melyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.