11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája
Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
2. cikk / 11 Kbt.-változások 2015-ben
Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
3. cikk / 11 Külföldi beszállító minősítése a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Külföldi beszállító adja a referenciát (gép-eszköz beszerzés). Ebben az esetben ő közös ajánlattevő, alvállalkozó vagy kapacitást nyújtó szervezet?
4. cikk / 11 Alvállalkozó és erőforrás elhatárolása az új Kbt.-ben
Kérdés: Az új Kbt. szerint mi a lényegi különbség az alvállalkozó és az erőforrás-szervezet között?
5. cikk / 11 Közbeszerzések központi lebonyolítása
Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
6. cikk / 11 Közzétételi kötelezettség
Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
7. cikk / 11 Nettó ár figyelembevételének esete
Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
8. cikk / 11 Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése
Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
9. cikk / 11 Lefolytatandó közbeszerzési eljárások száma az egybeszámítási szabályok függvényében
Kérdés: Kérdésünk egybeszámítással kapcsolatos. Például abban az esetben, ha - az építési beruházás értéke 1,3 milliárd forint, - a tervezés értéke 30 millió forint, - a műszaki ellenőrzés értéke 10 millió forint, - az építési beruházással kapcsolatos közbeszerzés értéke 0,8 millió forint, - külön soron gépbeszerzés 1,2 milliárd forint értékben, akkor szám szerint hány közbeszerzési eljárást kell a fenti beszerzésekre lefolytatni, és milyen típusút?
10. cikk / 11 Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál
Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.