Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...– szükségszerűen valamennyi boríték felbontása után – indokolhassa, amikor már megtudta nemcsak azt, hogy mekkora a szóban forgó szerződésre alkalmazandó rendellenességi küszöb, valamint hogy ajánlata kirívóan alacsony értékűnek minősült, hanem azt is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban I.

Kérdés: A tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok benyújtása előtt a fedezetet ismertetni kell. Hogyan lehetséges ez, ha nem írom elő a végleges ajánlatok benyújtását? Mikor kell ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...– tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét.Ez azt jelenti, hogy ha például fentiek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül az államháztartásról szóló törvényelőírja, hogy a törvény hatálya alá tartozó szervezet csak akkor köthet szerződést,ha ennek fedezete költségvetésében adott, azaz rendelkezésre áll. Véleményünkszerint az ajánlatkérők fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Tárgyalásos eljárás alapjául szolgáló körülmények meghatározása

Kérdés: Milyen részletességgel kell az ajánlati felhívásban meghatározni a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményeket?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg a kutatásfejlesztésköltségeit fedezi;– szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatástermészete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyanpontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi); szolgáltatás megrendelése esetében pedig akkor, ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.