Ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő az árlejtéstől eltekint, így másként áll be az ajánlati kötöttség, gyakorlatilag visszamenőleg. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...fog az árlejtés során. Hasonló megoldás ez ahhoz, amikor az ajánlatkérő úgy dönthet, hogy mégsem kíván tárgyalni, és e nélkül köt szerződést – Kbt. 87. § (6) bekezdés –, melyről tájékoztatnia kell a gazdasági szereplőket az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet a válaszából: […] ...az arról történt tájékoztatás vonatkozásában áll be az ajánlati kötöttség. Így viszont az eljárási dokumentumokban rögzített szerződéstervezet és műszaki tartalom sem lehet módosítás tárgya, ami miatt vélhetően az ajánlatkérő a tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Ajánlati ár változása a szerződés teljesítésének időszakában

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlati ár változzék a szerződés teljesítésének időszakában?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 303. §-ában foglaltak fennállását, amely a válsággalvagy a váratlanul megnövekedett munkaerőköltségekkel nehezen indokolható. Aszerződéskötést követően beállott, előre nem látható ok lehet egy kulturálisörökségi érték felbukkanása a teljesítés során,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...magatartás, mely a beszerzési igényt azáltal kívánjamegvalósítani, hogy azt egy másik, az ajánlatkérő által előnyösebbnek tartottszerződés lehetőségének meghirdetésével köti össze, függetlenül attól, hogy abeszerzési tárgyak elválaszthatók, van-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Egyedi szerződések megkötésének rendje keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás egyik nyertese vagyunk. Hogyan köthetjük meg az ajánlatkérővel az egyedi szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...(azaz az adott közbeszerzésre), akeretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiség keretein belül, az eljárásmásodik részében több szerződést kötni.Az ajánlatkérő a több ajánlattevővel megkötöttkeretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés(ek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Keretmegállapodás több ajánlattevővel

Kérdés: A gyakorlatban ajánlatkérő mely esetekben köt több ajánlattevővel keretmegállapodást? Ez a lehetőség közös ajánlattevőkre, közös ajánlattétel esetére vonatkozik? Honnan lehet megtudni erre irányuló szándékát?
Részlet a válaszából: […] ...A második részben az ajánlatkérő a keretmegállapodásbanmeghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t, és köt szerződést azadott közbeszerzés(ek) megvalósítására.A törvény arról is rendelkezik, hogy keretmegállapodás egyajánlattevővel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Ajánlattételi határidő lejárta után érkezett ajánlat elbírálhatósága

Kérdés: A Kbt. egyértelműen kizárja-e, hogy az ajánlattételi határidő letelte után beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő elbírálhassa? A gyakorlatban volt-e példa ilyen elbírálásra? Lehetséges-e, és ha igen, milyen indokkal az ajánlattételi határidő elmulasztásának igazolása?
Részlet a válaszából: […] ...ha ezt az ajánlatkérő előírta – aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát.Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...már nem változtathat az ajánlaton, kötvevan hozzá – a felhívásban foglalt időtartam erejéig. Amennyiben még nem történtmeg a szerződéskötés, de az ajánlatkérő valamilyen okból (például azért, mertnem képes összehívni a döntéshozó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...a valódi igény felmerül az adott vegyszerre, úgy csak egy írásbelikonzultáció vagy közvetlen ajánlattételi felhívás kell, hogy a szerződéskötéstmegelőzze. [A teljesség érdekében: főként a Mód. Kbt.-vel beiktatott,2006. január 15-étől hatályos szabályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott elnöki tájékoztató így szól:A Kbt. 303. §-a alapján a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
1
2