16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Nyilatkozatminta kiadása a 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során
Kérdés: Kötelező-e az ajánlatkérőnek nyilatkozatmintát kiadni az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során?
2. cikk / 16 Hiánypótlási szabályok értelmezése
Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
3. cikk / 16 Hiánypótlás elrendelésének feltétele
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
4. cikk / 16 Árlista hibájának javítása
Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
5. cikk / 16 Hiánypótlás kizártsága
Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
6. cikk / 16 Ajánlat kiegészítése
Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő előírta, hogy valamennyi ajánlati sor beárazandó. Két sort nem áraztunk be, így az ajánlati ár gyakorlatilag nem valós. Ez kiegészíthető? Ilyen módon az ajánlatkérő elbírálja az ajánlatot?
7. cikk / 16 Hiánypótlás korlátozhatósága
Kérdés: Milyen mértékben korlátozhatom a hiánypótlás lehetőségét?
8. cikk / 16 Hiánypótlás lehetősége egy ajánlati oldal beadásának hiányára
Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?
9. cikk / 16 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
10. cikk / 16 Ajánlati elemek korrekciója
Kérdés: Milyen mértékű, illetve mi lehet az az ajánlati elemekre vonatkozó hiba, hiányosság, amely hiánypótlás, felvilágosításkérés eredményeként még javítható, módosítható az ajánlatban?
