Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek

Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...díjat akkor fizet, ha a beszerzési igényét a 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával elégíti ki.A (2) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési díj mértéke legfeljebb– a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...akkor kell alkalmazni,ha a beszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja – az árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésére irányulószerződések esetében a 101 738 430 forint, – az építési beruházásra irányuló szerződések esetében az 1273 702 050...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő köteles előírni– annak pénzintézettől származó vagy egyéb hitelt érdemlőmódon történő igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (ateljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű részteljesítés)anyagköltség-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...annak tevékenységében személyesen közreműködő tagjának,munkavállalójának, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogiszerződés alapján a szervezet javára tevékenykedő személynek. A Kbt. értelmébenugyanis – a 8. § (1) bekezdése szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] ...lefolytatni szolgáltatás megrendelése esetében, amennyiben arraegyszerű tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel kellszerződést kötni. Az építési beruházásokkal kapcsolatos, 162/2004. Korm.rendelet és a tervpályázatok közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Szerzői jog kizárólagos jogként minősítése

Kérdés: Ha a becsült érték alapján közbeszerzési eljárás során kell megkötni a tervezési szerződést, de az előzményi terv szabad felhasználásnak jogával az ajánlatkérő nem rendelkezik, a szerzői jog a közbeszerzési törvényben definiált kizárólagos jognak minősül-e, amelyre tekintettel ajánlatkérő jogosult a szerzői jog birtokosával hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján, vagy nemzeti értékhatár alatti becsült értéknél közbeszerzési eljárás nélkül megkötni a tervezési szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehetett vitatottmegrendelésekor. Ha azonban a szerzői jog folytán minden esetben az előzményiterv készítőjének lenne joga a tervezési szerződés megkötésére, olyan kiskapunyílna meg, amely nem lehetett a jogalkotó célja. Tehát esetünkben a terv felhasználására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] ...szabályoz, hivatkozva a Kbt. 1. számú mellékletére. Erre a tárgyra is vonatkozik a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése, amely szerint ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Keretmegállapodásos eljárás a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Milyen külön előírások vonatkoznak a központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásokra? Mely jogszabály határozza meg az eljárási rendet?
Részlet a válaszából: […] ...értéke a nemzeti értékhatárt nem éri el. Ilyen esetben az intézmény a közbeszerzést a keretmegállapodás alapján létrejött szerződés terhére, a szerződésben meghatározott ellenérték megfizetése mellett valósítja meg. Amennyiben pedig az intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.