Két keretmegállapodásos eljárás indítása azonos beszerzési tárgyra

Kérdés: Az ajánlatkérő két keretmegállapodásos eljárást kíván kiírni azonos beszerzési tárgyra. Az egyik esetben egy ajánlattevő, a másik esetben több ajánlattevő számára. Mindezt egymást követően kívánja megoldani úgy, hogy – érvei szerint – mivel fedezet nélkül el lehet indítani az eljárást, nem okoz gondot a párhuzamos eljárás. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...jutnánk a válasz megadása során. A jelenleg hatályos Kbt. 105. §-ában hasonlóképpen egy vagy több ajánlattevővel van lehetőség a szerződés megkötésére, melynek eredménye lehet két szerződés esetében az alábbi döntésben kritizált esélyegyenlőtlen helyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

A Kbt. 104. §-ának kötelező alkalmazása annak előírása esetén

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni a Kbt. 104. §-ának (7) bekezdését, amennyiben az eljárást megindító felhívásban előírtam azt?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése ugyanakkor nem az első, hanem az azt követő eljárásra utal, amelyben hivatkozik arra, hogy már volt előzményeljárás, melynek szerződése jelenleg is hatályban van. Így a piaci szereplők tudnak tájékozódni az első eljárás eredményéről. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Lehetőségek a teljes szerződéses mennyiség lehívásának nemteljesítése esetén

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a teljes szerződéses mennyiséget? Esetünkben áruról van szó. Nekünk mint szállítónak van-e bármely jogi lehetőségünk ezt követelni? Tárgyalásos eljárásban is köteles az ajánlatkérő a teljes mennyiséget megrendelni és kifizetni? Ha úgy dönt az ajánlatkérő, hogy a szerződéses mennyiség egy részére mégsem tart igényt, és nem hívja le, akkor milyen jogi lehetőségünk van? Hogyan alakul a helyzet abban az esetben, ha a hirdetményben nem tette közzé, hogy nem fogja lerendelni a teljes mennyiséget?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodásos eljárás volt a szerződés alapja, akkor az ajánlatkérőnek nincs kötelezettsége a keretmegállapodásban meghatározott óraszám, darabszám stb. lerendelésére, vagy a verseny újranyitására.Ha azonban nem keretmegállapodásos eljárásról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Szerződéskötés időpontjának meghatározása

Kérdés: A szerződéskötés időpontját az ajánlattételi felhívásban kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...A szerződéskötés idejével kapcsolatos szabályokat a Kbt. 124. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:- az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Keretösszeg a Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési törvény 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban meghatározták a teljes mennyiség keretösszegét nettó forintban. Milyen módon kell figyelembe venni az ár meghatározásánál a keretösszeget? A keretösszeg azonos a rendelkezésre álló fedezet összegével?
Részlet a válaszából: […] ...megkötését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik.A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...uniós szabályozásban is külön szabályok érvényesülnek. Az 1370/2007/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján a közszolgáltatási szerződéseket a rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell odaítélni. Az autóbusszal vagy villamossal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb négy évre köthető.(5) A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az adottidőtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit,különösen a közbeszerzések tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét, és halehetséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...készítése csak építési beruházás esetében leszkötelező, továbbá áru és szolgáltatás beszerzése esetében elegendő szerződésesfeltételeket közölni, nincs szükség szerződéstervezet készítésére azajánlatkérő részéről.Változnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Egyedi szerződések megkötésének rendje keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás egyik nyertese vagyunk. Hogyan köthetjük meg az ajánlatkérővel az egyedi szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...(azaz az adott közbeszerzésre), akeretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiség keretein belül, az eljárásmásodik részében több szerződést kötni.Az ajánlatkérő a több ajánlattevővel megkötöttkeretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés(ek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
1
2
3