Közzétételi kötelezettség keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő beszerzési igényét központi beszerző szervezet által kötött keretmegállapodásból közvetlen megrendeléssel; írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel; versenyújranyitás lefolytatását követő szerződéskötéssel valósítja meg, úgy az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti adatokat, dokumentumokat, így például a közvetlen megrendelést és annak visszaigazolását, továbbá köteles az eljárás adatait, esetleges dokumentumait az EKR-ben rögzíteni? Amennyiben igen, például utazásszervezésnél minden egyes utazás megrendelését külön "eljárásnak" és szerződésnek kell tekinteni, és külön-külön rögzíteni az EKR-ben eljárásként, valamint szerződésként?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy milyen adminisztratív kötelezettségeik vannak az ajánlatkérőknek.Az ajánlatkérő a Kbt. 37. § (4) bekezdést érintő szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul köteles közzétenni az alábbiak szerint.A Kbt. 43. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Negyedéves tájékoztató közzétételi platformja DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszer esetén a negyedévente történő tájékoztatás az eljárás eredményéről milyen platformon jelenik meg? Hol publikálják a hirdetményt?
Részlet a válaszából: […] ...vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a keretmegállapodás alapján, vagy a dinamikus beszerzési rendszer keretében kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ebben az esetben a hirdetményt a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...elsődlegesen maga a megállapodás irányadó, és a jogszabályokra támaszkodó jogértelmezés számára akkor nyílik tér, ha a szerződés nem, vagy esetleg törvénybe ütköző módon szabályozza a jogutódlás kérdését. Induljunk ki jelen esetben abból, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Teljesítés helyettesítő termékkel

Kérdés: Az ajánlattevő nem tud szerződés szerinti terméket (belátható időn belül) beszállítani vis maior esetén (gyártói nemteljesítés miatt). Van-e lehetőség helyettesítő termékkel történő teljesítésre anélkül, hogy kötbért alkalmaznának a céggel szemben akkor, ha a keretmegállapodásban egyébként nincs lehetőség termékcserére, de a Kbt. megengedi azt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a közbeszerzési szerződést megkötötték az adott termék vonatkozásában.A termékcserével kapcsolatos gyakori félreértés, hogy az automatikusan alkalmazható keretmegállapodás esetében. Ez azonban nem így van, ugyanis a Kbt. 109. § (14) bekezdése csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Ajánlati felhívás tartalma dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: A DBR során a részvételi jelentkezések elbírálását követően honnan tudja az ajánlattevő, hogy milyen fórumon folytatódik tovább az eljárás? Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell ezt az információt?
Részlet a válaszából: […] ...beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását és az egyes kategóriák jellemzőit, valamint a leglényegesebb szerződéses feltételeket, amelyek alapján a gazdasági szereplők eldönthetik, hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Közzétételi kötelezettség keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által lefolytatott keretmegállapodásos eljárások második részét (közvetlen megrendelés vagy versenyújranyitás) az ajánlatkérő a KEF elektronikus rendszerén belül folytatja le. Ezt követően van-e az ajánlatkérőnek közzétételi kötelezettsége az EKR-en vagy a CORE szerződés-nyilvántartón belül is?
Részlet a válaszából: […] ...vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a keretmegállapodás alapján, vagy a dinamikus beszerzési rendszer keretében kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ebben az esetben a hirdetményt a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...több részre oszthatja, az adott részben megvalósítandó közbeszerzések objektív jellemzői (különösen az adott részben megkötendő szerződések legnagyobb értéke vagy a teljesítés helye) alapján. Ebben az esetben az eljárást megindító vagy –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Tájékoztató közzététele dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: Kérdésünk egy ritkán alkalmazott rendszer, a dinamikus beszerzési rendszer értelmezésével kapcsolatos. Az eljárás eredményéről minden ajánlati szakaszt követően közzétesznek tájékoztatót, vagy csak azt követően, ha a fennállás időtartama megszűnik, azaz befejeződik a dinamikus rendszer?
Részlet a válaszából: […] ...vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a keretmegállapodás alapján, vagy a dinamikus beszerzési rendszer keretében kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ebben az esetben a hirdetményt a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Saját közbeszerzési tanácsadó igénybevétele központosított közbeszerzésben

Kérdés: Tájékoztatott az ajánlatkérő, hogy a 168/2004. számú kormányrendelet 2008. január 1-je óta tartalmazza az elektronikus árlejtés szolgáltatást mint kiemelt terméket. A KSzF erre tekintettel folytatott le már másodízben központosított közbeszerzési eljárást e szolgáltatások beszerzésére. Tájékoztat továbbá, hogy a központosított közbeszerzésre kötelezett intézmények kötelesek a KSzF által kötött keretmegállapodások/keretszerződések alapján beszerezni a kiemelt termékeket. Saját hatáskörű beszerzés a hivatkozott kormányrendelet 7. § paragrafusában foglalt esetekben lehetséges. Akkor, ha van hivatalos közbeszerzési tanácsadóm, és a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozom, nem vehetem igénybe a tanács­adóm elektronikus közbeszerzési szolgáltatását?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint aközponti beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004.kormányrendeletben szabályozott ún. kiemelt termékkör része az "elektronikusközbeszerzési szolgáltatások – elektronikus árlejtés szolgáltatás"....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...A fentiekben utalt 125. § (2)bekezdésének b) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészetiszempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
1
2