Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...azajánlatkérő köteles előírni– annak pénzintézettől származó vagy egyéb hitelt érdemlőmódon történő igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (ateljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű részteljesítés)anyagköltség-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő köteles előírni– annak pénzintézettől származó vagy egyéb hitelt érdemlőmódon történő igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (ateljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű részteljesítés)anyagköltség-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő köteles előírni– annak pénzintézettől származó vagy egyéb hitelt érdemlőmódon történő igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (ateljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű részteljesítés) anyagköltségés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Tárgyalás "újranyitása"

Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredménytelensége [Kbt. 92. § c) pont] esetén van-e lehetőség a tárgyalás újranyitására? Az az ajánlattevő ugyanis, aki megfelelő ajánlatot tett volna, az ajánlattételi határidő leteltét követően nyújtotta be a pályázatát, de az esetleges újranyitás során vele szeretnénk szerződni.
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívásnak,illetőleg a dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezésekoritartalma szerint kell megkötni – Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Tárgyalás szabályainak meghatározása kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban veszünk részt. Kérdésünk, hogy az ajánlati dokumentációban milyen részletességgel kell meghatároznia az ajánlatkérőnek a tárgyalás menetét, szabályait, eljárásrendjét?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége. Ezazonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya,illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el aközbeszerzés megkezdésekor – Kbt. 35...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Többfordulós eljárás kötelező igénybevétele

Kérdés: Kötelező-e többfordulós eljárás igénybevétele a megtárgyalandó ajánlatok számának csökkentése érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége. Ezazonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya,illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el aközbeszerzés megkezdésekor – Kbt. 35...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...rangsorolás módjátis arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmasjelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhezszükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehetmeghatározni;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Esélyegyenlőség alapelvének betartása egyedi tárgyalások mellett

Kérdés: Ajánlatkérőként számos tárgyalásos eljárást bonyolítunk már le. Hogyan tudom jogszerűen, az esélyegyenlőség elvének betartása mellett lezárni a tárgyalást, ha külön-külön tárgyalok az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...témákkal meghatározni,például külön forduló a műszaki kérdések megvitatására, külön az árkérdésekmegtárgyalására és külön a szerződési kérdésekre. Az egyes témákhoz rendelttárgyalási fordulók keretében annyi tárgyalási napot lehet tartani, amennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. Látható tehát,hogy a Kbt. az ajánlatkérői magatartást az alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] ...egy ajánlattevővel való tárgyalás esetében – már az utolsó tárgyalás befejezésekor is ki lehet hirdetni, valamint – ha indokolt – a szerződéskötés új korábbi időpontját is meg lehet adni. Egyebekben az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
1
2