Külföldi kapacitást biztosító bevonásának feltételei

Kérdés: Gyakorlati tanácsot kérek arra vonatkozóan, hogy külföldi kapacitást biztosító bevonása során mire legyek figyelemmel. A jogszabályi rendelkezéseket értem, de mit tehetek a számtalan hiánypótlás elkerülése érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...képviselőként ki legyen megjelölve. Számtalan jogvitát megelőz az ajánlattevő, ha ezt is tisztázza a kapacitást biztosítóval. Az előszerződés, aláírási címpéldány mellett amennyiben létezik az adott országban cégkivonat, úgy az szükséges, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Eljárás szakértő jogviszonyának változása esetén

Kérdés: Amennyiben kapacitást nyújtó szervezetet veszünk igénybe egy ajánlattétel során szakértői alkalmasság igazolására, az adott szakértőnek munkaviszonyban kell-e állnia a kapacitást nyújtó szervezettel, vagy lehet közöttük megbízási jogviszony? Mi a teendő abban az esetben, ha már egy elnyert ajánlatról van szó, amiben ez a szakértő az ajánlatadáskor a kapacitást nyújtó szervezet munkavállalója volt, viszont a teljesítés során ez a munkavállaló egyéni vállalkozói formában folytatja a működését? Továbbra is a kapacitást nyújtó szervezettel (aki megbízási szerződéssel foglalkoztatja tovább a szakértőt) kell szerződésben állnia a megrendelőnek, vagy az egyéni vállalkozóval – akit be kell jelenteni, és a kizáró okok hatálya alá tartozásáról nyilatkozni?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...több részre oszthatja, az adott részben megvalósítandó közbeszerzések objektív jellemzői (különösen az adott részben megkötendő szerződések legnagyobb értéke vagy a teljesítés helye) alapján. Ebben az esetben az eljárást megindító vagy –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...75. § (4) bekezdése szerinti előzetes információnyújtáshoz köti. Amennyiben tehát nem a 75. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válás az indok, hanem a rendelkezésre álló fedezet alacsony volta, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlatkérő eljárása versenykorlátozás esetén

Kérdés: Az 1996. évi LVII. törvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, Tpvt.) 11. §-a rendelkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról. Egy többszakaszos közbeszerzési eljárás során, ahol az ajánlatkérő keretszámot határozott meg, nem versenykorlátozó-e az, ha a részvételi szakaszban jelentkezést benyújtó ajánlattevők közül például három cégnek részben azonos a tulajdonosi köre, illetve a céget jegyző személye is? Mennyiben más a helyzet akkor, ha az eljárás időszakos előzetes tájékoztatóval indul – amely nem tartalmaz még információt a keretszámra vonatkozóan –, részvételi szándékát a fent megjelölt kör nyújtja be, és az ajánlatkérő a részvételi felhívásban kívánja korlátozni az ajánlattételi szakaszba jutók körét? Ez esetben lehet-e szó versenykorlátozásról? Amennyiben bármelyik esetben felmerül a verseny korlátozása, mit kell tennie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,– más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés].A (2) bekezdés alapján, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Konzorciumi tag változása a régi Kbt. hatálya alatt indult eljárásban

Kérdés: Konzorciumban indulunk egy, a régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban. Az ajánlattételi határidő még nem telt le, de az ajánlatot benyújtottuk. Van-e arra ilyen esetben még lehetőség, hogy az egyik konzorciumi tag személyét megváltoztassuk?
Részlet a válaszából: […] ...részéről történt megsértése [59. § (4) bekezdése] esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg;– a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek;– az egy közös ajánlatot vagy részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Beszerzéshez kapcsolódó tevékenységi kör kérdése konzorcium esetében

Kérdés: Konzorciumban indulunk. A beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenység csak az egyik konzorcium tevékenységi körében szerepel. Ez kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] ...részéről történt megsértése [59. § (4) bekezdése] esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.– a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek;– az egy közös ajánlatot vagy részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Konzorciumi képviselő külön meghatalmazása

Kérdés: Ha a konzorciumi szerződésben meghatározzuk a képviselő személyét, kell-e adnunk – az ajánlathoz csatolnunk – részére a képviseletre szóló külön meghatalmazást? Jogszerű-e az ajánlatkérő ilyen irányú kérése?
Részlet a válaszából: […] ...jogosítja fel a képviselőt. A képviselő tehát nyilatkozik az alvállalkozókkal való kizáró okokkal kapcsolatban, műszaki tartalomról, a szerződés elfogadásáról. Nyilatkozatai következménye lehet hamis adatszolgáltatás, vagy éppen szerződéskötési kötelezettség. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése

Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
Részlet a válaszából: […] ...– szintén teljes napokban számol a Kbt., mivel a válasz megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig nem engedi megkötni a szerződést. Az alábbi szóhasználat tehát szintén teljes napokra utal, nem a munkaidő végére.Amennyiben valamely ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Közös ajánlattevők együttműködési megállapodásának csatolása

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén kötelezheti-e az ajánlatkérő a konzorciumi tagokat arra, hogy a konzorciumi szerződésen túl annak háttér-megállapodását – együttműködési szerződésüket – is csatolják?
Részlet a válaszából: […] ...részéről történt megsértése [59. § (4) bekezdése] esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.A rendelkezések szűkszavúak, alapvetően a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.
1
2