4 talált cikk a hirdetmény , gyakorlat , rendelet , ajánlat , szerződéskötés , szerződés módosítása kifejezésre

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő in-house szerződés esetén az EKR/CoRe-ban közzétenni a szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a Kbt 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján?

Kérdés: Intézetünk az év elején sikeres nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le – uniós értékhatár alapján – élelmiszer-beszerzés tárgyában, 3 évre, az eljárás során felmerülő jelentős költségek és többletfeladat miatt. Az ezt követő hónapokban személyi változás következtében – élelmezési vezető személye változott, új dietetikus lépett be – olyan nyersanyag-beszerzési igények keletkeztek, amelyeket a korábbi években nem vásároltunk. Kérdésünk: mi a teendő, milyen eljárástípust kell lefolytatnunk, figyelembe véve a jelentős költségeket és munkát, amely egy-egy nyílt eljárás kapcsán felmerül? A felmerült igények mai áron számított értéke 3 évre 2-3 millió forint között van. A közbeszerzési törvény az építési beruházásokhoz hasonlóan miért nem engedélyez működési anyagok esetében is, hosszú távon a változó szükségleteknek megfelelően bizonyos határon belül eltérést az eredeti szerződéshez viszonyítva?

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?

Kérdés: Az új közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően határozatlan idejű szerződést kötöttünk partnerünkkel. A szerződés megkötésekor megállapodtunk abban, hogy a szerződés szerinti ár az inflációs ráta figyelembevételével, a felek megegyezésével módosulhat. (Nem a KSH szerinti inflációs rátának megfelelően.) Szerződéses partnerünk áremelési szándékot jelentett be, és a javasolt áremelés mértéke nem éri el az inflációs rátát. Elfogadható-e az áremelés, vagy közbeszerzési eljárással új partnert kell kiválasztani?