Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...elemeit),– az építési naplóban a pótmunka rögzítésére vonatkozórendelkezéseket sem kell alkalmazni,– nem kell alkalmazni az Épkiv. szerződés módosításáravonatkozó rendelkezéseit, mely szerint a szerződés módosítását megalapozókörülménynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...vagy eredménytelenségéről szólótájékoztatót, – a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazóhirdetményt, – a szerződés módosításáról, teljesítéséről szólótájékoztatót tartalmazó hirdetményt, – az előzetes összesített tájékoztatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél

Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] Igen. A Kbt. 323. §-a értelmében ugyanis kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (azaz a kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybeütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...a felek szerződési autonómiája – szemben más, főkénta Ptk. szerinti magánjogi szerződésekkel – csak korlátozottan érvényesül. Aszerződés módosításának a fentiekben meghatározott feltételei értelmébenugyanis a módosításra csak kivételes esetben kerülhet sor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
Részlet a válaszából: […] ...tizenötödiknapot; a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt.-be ütközőmódosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról, illetőlegteljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.