Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...meg kellhatározni. A (4) bekezdés szerint, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségénekideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerültokból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.Az (5) bekezdés kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdaságitársaság alapítását írja elő (Kbt. 52. §-a), és az ajánlattevő a társaságiszerződés megkötését, illetőleg az alapszabály elfogadását a szerződésaláírásától számított hatvan napon belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Szerződésbontás alapját képező jogszabály

Kérdés: Szolgáltatási pályázatban megadták a közreműködők nevét, de a későbbiek során ezek helyett másokat foglalkoztattak (szakmai igazolások is kellettek). Csak a Ptk. alapján van lehetőség szerződésbontásra?
Részlet a válaszából: […] ...ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeliszolgáltatás visszajár;– a szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésénekidőpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesítettszolgáltatások visszajárnak;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Jogosultság az in house beszerzés szabályai szerinti szerződésre

Kérdés: Ha több ajánlatkérő (állami önkormányzati szerv) közös, 100 százalékos tulajdonában van a gazdálkodó szervezet, közülük egy-egy tulajdonos jogosult-e vele az in house beszerzés szabályai szerint szerződni? (Természetesen a többi törvényi feltétel fennállása esetén.)
Részlet a válaszából: […] ...üzletrésznektöbb tulajdonosa is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnakszámítanak; jogaikat – ideértve a társasági szerződés megkötését is – csakközös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztása

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében részben visszterhes jellegű szerződés esetén kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására? A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés ajánlati felhívás programjában meg kell-e jelölni az ártalmatlanítóhelyet (lerakóhelyet) akkor is, ha ez esetlegesen előnytelen helyzetet jelent az ajánlattevő(k)nek, következésképpen költségesebb szolgáltatást a településnek? Végül a 224/2004. Korm. rendeletben az ártalmatlanító hellyel kapcsolatos előírás értelmezhető-e több kijelölt ártalmatlanítóhely megjelölésére?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint kell eljárni a közbeszerzésieljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetekvisszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyúés értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.