Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezése részben kiegészíti egyébiránt az 53. § (4)–(6) bekezdését, amennyiben az ajánlatkérő fedezethiány miatt vált a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné, ennek oka azonban nem a rendelkezésére álló fedezet alacsony volta, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...számított tizenöt munkanapon belülkell közzétenni, az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződésesetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a közzétett adatokataktualizálni – új Kbt. 32. §-ának (2)–(6) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés, 237. § (1) bekezdés, 250. §(3) bekezdés h) pont, 250. § (4) bekezdés, 261. § (2) bekezdés i) pont];– a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazóhirdetményt [21/A. § (2) bekezdés, 161/A. § (2) bekezdés];–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás, illetőleg szolgáltatásértékének felét;– a 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben azeljárást az első szerződés megkötésétől számított három éven túl is meg lehetindítani;– a 125. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározásaszempontjából); ilyen eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétőlszámított három éven belül lehet indítani;– a szolgáltatásnyújtás nyilvánosan közzétett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Tájékoztató megjelentetésének kötelezettsége egyszerű eljárásban

Kérdés: Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a közbeszerzési törvény 299. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint lefolytatott eljárás esetén meg kell-e jelentetni? A közzététellel kapcsolatban eltérő vélemények jelentek meg a Közbeszerzési Levelek 16. számának 369-es, valamint a Közbeszerzési Levelek 5. számának 126-os és a Közbeszerzési Levelek 17. számának 399-es számmal jelölt válaszaiban. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés folyamatosan visszatér, amely az egyszerű eljárásszabályozásának félreérthetőségéből adódik, mivel a közbeszerzési törvény 300.§-ának (6) bekezdése nem utal vissza a Kbt. V. részére a következők szerint: azegyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] ...is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából). Korlátozás, hogy ilyen eljárást csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.A Kbt. előírása alapján abban az esetben, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek minősül, akkor harmadik személlyel az építési beruházásra irányuló szerződés megkötése céljából a Kbt. IV. fejezete szerint kell eljárnia, ha az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a különös közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályai között egyaránt tartalmazza az egyszerűsített eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.