Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés hatályos ennek vonatkozásában:Ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Ajánlati kötöttség speciális közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A 188/2015. kormányrendelet szerinti közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőnek a "végleges ajánlat" benyújtását követően is van lehetősége újabb tárgyalás lefolytatására?
Részlet a válaszából: […] ...részt venni a megvalósításban, akkor nincs lehetősége visszalépni és visszavonni az ajánlatát, hanem kifejezetten el kell állnia a szerződés megkötésétől, mely a biztosíték elvesztésével jár. Másrészt a tárgyalások során a beszerzési tárgy is módosul,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...részvételre jelentkezőnek – Kbt. 78. § (1)-(3) bekezdések.Amennyiben az ajánlattevő a kérdésben szereplő esetben visszalép a szerződés megkötésétől, véleményünk szerint a visszalépés jogkövetkezményei vele szemben nem alkalmazhatóak. Így nem alkalmazható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] ...– az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetmértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot;– az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére,illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt (Kbt. 82. §-a) eredménytelennényilvánítja;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Pályázati kiírás visszavonása

Kérdés: Igaz-e, hogy az ajánlattevő nem írhatja le azt, hogy joga van a kiírás indoklás nélküli visszavonására?
Részlet a válaszából: […] ...megküldését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.