Ajánlattételi határidő meghatározásakor irányadó becsült érték

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése alapján, az ajánlattételi határidő meghatározása során az eljárás becsült értékét, vagy az egybeszámított becsült értéket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó hirdetmény feladásának vagy megküldésének napjától számított legalább negyvenöt napban kell meghatározni, kivéve, ha a szerződés megkötésére a Kbt. 105. § (1)-(2) bekezdése szerint kerül sor. A Kbt. gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatót az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról [131. § (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] ...1. §-ának (3) bekezdése rendelkezik. Eszerint a rendeletben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közszolgáltatói szerződés megkötésére – ideértve a Kbt. 21. § (2) bekezdését is – a Kbt. Harmadik Részében meghatározott nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó hirdetmény feladásának vagy megküldésének napjától számított legalább negyvenöt napban kell meghatározni, kivéve ha a szerződés megkötésére a Kbt. 105. § (1)-(2) bekezdése szerint kerül sor. A Kbt. gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Ajánlati kötöttség beállta az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében az ajánlati kötöttség beállása azt jelenti, hogy az ajánlattevő végleges szakmai ajánlatának megfelelő módon szükséges a szerződés megkötése, azaz az ajánlati kötöttség időtartalma alatt a felek a szerződés megkötésével zárják le a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...§), felvilágosítás (85. §) vagyindokolás (86-87. §) benyújtására felhívni, amennyiben az eredményhirdetéstkövetően és a szerződés megkötését megelőzően az előzetes vitarendezési kérelemalapján észleli, hogy az eljárásban történt törvénysértés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...is (a közösségiértékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárástazonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehetindítani.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...tartalma közérdekű adatnak minősül. Aszerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő – amennyiben rendelkezikhonlappal – a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétennihonlapján (e második mondat az említett törvénnyel került be a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Eljárás szerződéses feladatok kiterjesztése esetén

Kérdés: Őrző-védő szolgálattal van határozatlan időre kötött szerződésünk portaszolgálat ellátására és épületen belüli őrzésre. A külső terület őrzésére is őket szeretnénk felhívni gyorsított eljárás formájában (hirdetmény nélküli tárgyalásos). Megtehetjük-e, illetve fel kell-e mondanunk a többi szerződést is, és egyben kiírni a fenti tevékenységekre az eljárást az értéknek megfelelően?
Részlet a válaszából: […] ...is (a közösségi értékhatár elérésénekmeghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbielső szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.A műszaki-technikai sajátosság ebben az esetben nemmegalapozott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdaságitársaság alapítását írja elő (Kbt. 52. §-a), és az ajánlattevő a társaságiszerződés megkötését, illetőleg az alapszabály elfogadását a szerződésaláírásától számított hatvan napon belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
1
2