Két keretmegállapodásos eljárás indítása azonos beszerzési tárgyra

Kérdés: Az ajánlatkérő két keretmegállapodásos eljárást kíván kiírni azonos beszerzési tárgyra. Az egyik esetben egy ajánlattevő, a másik esetben több ajánlattevő számára. Mindezt egymást követően kívánja megoldani úgy, hogy – érvei szerint – mivel fedezet nélkül el lehet indítani az eljárást, nem okoz gondot a párhuzamos eljárás. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...jutnánk a válasz megadása során. A jelenleg hatályos Kbt. 105. §-ában hasonlóképpen egy vagy több ajánlattevővel van lehetőség a szerződés megkötésére, melynek eredménye lehet két szerződés esetében az alábbi döntésben kritizált esélyegyenlőtlen helyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Ajánlat kiegészítése keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Van-e jogszabályi lehetőség a keretmegállapodás első részében tett ajánlat kiegészítésére?
Részlet a válaszából: […] ...kötötte meg, akkor közvetlen megrendeléssel vagy konzultációval kerülhet sor az eljárás második részének lefolytatására és az egyedi szerződés megkötésére.Ha több ajánlattevővel kötött keretmegállapodást az ajánlatkérő, akkor közvetlen megrendeléssel vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...és elháríthatatlan ok következtében – beállottlényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg aszerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben azajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...és elháríthatatlan ok következtében – beállottlényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg aszerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben azajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...éselháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt aszerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén ateljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanulírásban értesítenie kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Keretmegállapodásos eljárás nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél

Kérdés: Hogyan szabályozza az új Kbt. a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a keretmegállapodásos eljárást? Meghatározza-e a Kbt. az ajánlattevők minimális létszámát ezekben az eljárásokban? Mit tartalmaz a hirdetmény az ilyen típusú eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] ...és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.