Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […]  A 2012. január 1-jén hatályba lépő törvény több olyantémakört is végrehajtási rendeleti szintre utal, amelyet eddig törvényi szintenszabályoztak. Tekintsük át ezeket a tárgyköröket, néhány témakörhöz rövidmegjegyzést fűzve.Felhatalmazást kap a kormány, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...tartalma közérdekűadatnak minősül. A szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő -amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követőenhaladéktalanul köteles közzétenni honlapján – Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése.Tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt, – az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szólótájékoztatót, – a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazóhirdetményt, – a szerződés módosításáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...második szakaszát keretszerződés vagy egyediszerződés zárja le.Az összesített intézményi igények alapján kerül sor tehátkeretszerződés megkötésére, amely lehetséges nyílt, meghívásos, tárgyalásoseljárás vagy versenypárbeszéd alkalmazásával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az eljárás fogalma alatt a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.