Jogutód társaság közbeszerzési kötelezettsége

Kérdés: Jogutódlással beolvadt társaságunkba az egyik leányvállalatunk. Mi közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, a leányvállalatunk viszont nem volt az. Kérdésünk arra irányul, hogy a leányvállalat mint jogelőd társaság által megkötött és jelenleg is hatályos gépjárműjavítási és -karbantartási szerződést módosíthatjuk-e oly módon, hogy azt kiterjesztjük a saját tulajdonú autóinkra? A szerződés nem közbeszerzési eljárás eredményeképpen jött létre. Jelen esetben kell-e alkalmazni a Kbt. 139. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni.(2) A közbeszerzési szerződés megkötésére közbeszerzési eljárást, építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötésére koncessziós beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Területileg elkülönülő épületekre beszerzendő szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy az ajánlatkérő által képviselt kastélyok, épületek vonatkozásában (melyek külső intézményeknek minősülnek), a területileg elkülönülő épületekre, az egyes épületenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű takarítási és őrzés-védési szolgáltatásokat nem kell egybeszámítani, és ezen takarítási, valamint őrzés-védési szolgáltatásokra területenként (kastélyonként) az ajánlatkérő belső szabályzatának megfelelően három ajánlattevő részére megküldött árajánlatkérés alapján megbízási szerződéseket lehet kötni – mely a költséghatékonyságot is növelné?
Részlet a válaszából: […] Tekintsük először a főszabályt, mely így szól a részekre bontás tilalmával kapcsolatban:– tilos a törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani;– amennyiben egy építési beruházás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Eredménytelenné nyilvánítás ajánlati ár mértéke alapján

Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárást indítottunk ajánlatkérőként a Kbt. 122/A. §-ában előírtak szerint (a becsült érték 148 000 000 HUF). A nyertes kiválasztásánál az összességben legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontját alkalmaztuk: vállalási ár (súlyszám: 65); garancia időtartama (súlyszám: 35)/min. 36 hónap, a 120 hónapnál magasabb értékekre is a maximális pontszám kerül kiosztásra/adható pontszám részszempontonként: 1-100; bírálati módszer: lineáris arányosítás. A beérkezett ajánlatok közül kettő nettó 150 M Ft alatti árat tartalmaz, de az összességében legelőnyösebb ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás minimális mértékben meghaladja ezt az értékhatárt. A Kbt. rendelkezései alapján a szerződés jogszerűen az összességében legelőnyösebb ajánlatot adóval nem köthető meg, de megköthető-e a második helyezettel, vagy az egész eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani? Utóbbi esetben milyen indoklással?
Részlet a válaszából: […] ...bekez­désének c) pontja (anyagi fedezet hiánya), vagy lehet a 74. § (1) bekezdés d) pontja arra hivatkozással, hogy az ajánlatkérő a szerződés megkötésére nem lenne képes (mert jogszerűtlen szerződést nem köthet meg).Az ilyen esetek azzal kerülhetők el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […]  A 2012. január 1-jén hatályba lépő törvény több olyantémakört is végrehajtási rendeleti szintre utal, amelyet eddig törvényi szintenszabályoztak. Tekintsük át ezeket a tárgyköröket, néhány témakörhöz rövidmegjegyzést fűzve.Felhatalmazást kap a kormány, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. építési beruházásra vonatkozó rendelkezéseinekváltozása – mely 2010. szeptember 15-én lépett hatályba – több, kifejezetten azépítési beruházással kapcsolatos kérdést érint.Az építési beruházások tekintetében – a Kbt. 2009. április1-jétől hatályos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Részlet a válaszából: […] ...is (a közösségiértékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárástazonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belüllehet indítani.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...is (a közösségi értékhatár elérésénekmeghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbielső szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.A (4) bekezdés értelmében az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Becsült érték ajánlatkérő általi szándékos piaci érték alá helyezése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő "szándékosan" a becsült értéket a piaci érték alá "helyezi", és például nemzeti rendben írja ki az eljárást, és a legfőbb ajánlattevő "közösségi" rendben tesz ajánlatot (kivéve egyet), az ajánlatok érvénytelenné nyilváníthatóak-e, illetve az eljárást eredménytelenné kell-e nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek tisztában kell lennie a közbeszerzésiértékhatárokkal, és ebben a formában ajánlata valóban érvénytelen, ha nem azadott eljárásrend keretein belül teszi meg azt. Ebben a helyzetben azajánlatkérőnek nincs más lehetősége, hiszen szerződést nem köthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Eljárásrend építési beruházás II. ütemének megvalósítása esetén

Kérdés: Építési beruházásként készül egy termálfürdő I. üteme. A munka a befejezéshez közeledik, a II. ütem indítása a következő napirend. Tárgyalásos eljárás alkalmazható-e, avagy kötelező nyílt eljárás kiírása akkor, ha a II. ütem szükséges a létesítmény teljes működéséhez, azt késedelem nélkül pedig csak az eredeti kivitelező tudja végezni, és a szerződést a régi Kbt. alapján folytatott eljárás eredményeként kötötték meg 2004 tavaszán?
Részlet a válaszából: […] ...is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából);ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétőlszámított három éven belül lehet indítani. Ez utóbbi hároméves határ hozható fel érvként ebben azesetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Eljárás alkalmazott rezsim értékét meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Mi az eljárási szabály abban az esetben, ha egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő ajánlati ára meghaladja a nemzeti értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...– az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetmértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot;– az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére,illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt (82. §) eredménytelennényilvánítja;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.