6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Összegezés módosítása szerződéskötés után
Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
2. cikk / 6 Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról
Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
3. cikk / 6 Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
4. cikk / 6 Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően
Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
5. cikk / 6 Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett
Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
6. cikk / 6 Értelmezési problémák részekre történő ajánlattételi lehetőség esetén
Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!
