Építési beruházások becsült értéke és a Kbt.

Kérdés: Összhangban van-e az építési beruházásokra vonatkozó becsült érték szabály és a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...A (3) bekezdés értelmében a (2) bekezdéstől eltérően mindiga közbeszerzési törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyanszerződés megkötésére, amelynek becsült értéke – a (2) bekezdés alkalmazásanélkül – szolgáltatás megrendelése és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdaságitársaság alapítását írja elő (Kbt. 52. §-a), és az ajánlattevő a társaságiszerződés megkötését, illetőleg az alapszabály elfogadását a szerződésaláírásától számított hatvan napon belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Uniós projekthez kapcsolódó szolgáltatás díjainak összegzési módja

Kérdés: Kettő vagy több évre szóló EU-s projektekhez, pályázatokhoz kapcsolódó könyvvizsgálói tevékenység esetében, a – szintén több évre szóló – könyvvizsgálói díjakat a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében miként kell összegezni? A többféle pályázat könyvvizsgálói díjait vertikálisan, azaz a könyvvizsgálói tevékenységek díjait egy költségvetési évben, a szolgáltatás azonos rendeltetése okán összegezzük, mert évente történik a díjak kifizetése, avagy horizontálisan kellene összegezni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...összeszámítási szabályairól rendelkezik. A rendelkezésalapján azoknak a szolgáltatásoknak a díját kell egybeszámítani, amelyekre aszerződés megkötése egy költségvetési évben történik. Ebből a szempontból nincsjelentősége annak, hogy maga a szerződés nem egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...§; az ajánlatok elbírálására a 81-89. §, a 91-92. §; az ajánlatokelbírálásáról szóló tájékoztatásra a 97. §; a szerződés megkötésére a 99. §(1), (3)-(4) bekezdése; valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelőenalkalmazandó azzal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Egybeszámítás "igazi" értékhatára

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás – értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?
Részlet a válaszából: […] ...felhasználásukegymással közvetlenül összefügg.Tekintettel arra, hogy a hosszabb távú, többéves vagyhatározatlan időre kötendő szerződés megkötésére egy adott évben kerül sor,amelynek becsült értékét (több évre) egybe kell számítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.