Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást, ha a – (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható – rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel – b) pont.A (3) bekezdés szerint ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...75. § (4) bekezdése szerinti előzetes információnyújtáshoz köti. Amennyiben tehát nem a 75. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válás az indok, hanem a rendelkezésre álló fedezet alacsony volta, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...§ rendelkezése részben kiegészíti egyébiránt az 53. § (4)-(6) bekezdését, amennyiben az ajánlatkérő fedezethiány miatt vált a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné, ennek oka azonban nem a rendelkezésére álló fedezet alacsony volta, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő az új közbeszerzési törvény alapján, hogy a szerződés megkötését követően, az első megrendelés után eláll a szerződéstől arra hivatkozással, hogy teljesítésképtelenné vált, mert a fedezetet nem biztosították részére?
Részlet a válaszából: […] ...fedezet hiányában történő jogkövetkezmény egyedül a szerződés megkötését megelőzően történhet, tekintettel az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás eredményessége

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 3412. számú kérdéséhez kapcsolódóan kérem véleményüket. Ha a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat ajánlati ára nem éri el a 150 millió forintot, de van olyan érvényes ajánlat, amely ezt meghaladja, eredményes-e az eljárás? Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése alapján folytatott tárgyalásos eljárásban a végső tárgyalást követően benyújtott ajánlati árak döntik el azt, hogy a vizsgált kérdés alapján eredményes-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot;– az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja [66. § (1) bekezdése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Ajánlati felhívás közzétételének Kbt. szerinti feltétele központosított közbeszerzéseknél

Kérdés: KSZF-keretszerződés megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban miként értelmezhető, illetve értelmezhető-e egyáltalán az alábbi Kbt.-beli előírás? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] A KSZF-keretszerződés a központosított közbeszerzésirendszer hatálya alá tartozó intézmények közbeszerzési igényeiből fakadóközbeszerzési kötelezettség teljesítésére kidolgozott egyik megoldás (a másik akeretmegállapodás). Ebből adódóan az intézményi igények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Értelmezési problémák részekre történő ajánlattételi lehetőség esetén

Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!
Részlet a válaszából: […] ...– az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetmértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot;– az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére,illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt (82. §) eredménytelennényilvánítja;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Közbeszerzési eljárás megindítása bizonytalan fedezet, támogatás mellett

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ára tekintettel, eredményes közbeszerzésieljárásban az ajánlatkérő oldalán szerződéskötési kötelezettség keletkezik,azaz a nyertessel a szerződést meg kell kötni. Az ajánlatkérő a közbeszerzésitörvény vonatkozó előírása szerint csak akkor mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.